M. Perko és S. M. Stahl: Tesla bámulatos és gyötrelmes élete | Falusi Dóra ajánlója
Hogyan teremtette meg a modern technika és társadalom alapjait egy zseniális, ugyanakkor bipoláris és kényszerbeteg személyiség? Miképp befolyásolták mániás és depressziós korszakai a világ egyik legjelentősebb feltalálóját – és ezzel az egész emberiség sorsát? Hogyan élte meg ő maga, hogy miközben találmányaival új fejezetet nyitott az emberiség történetében, sosem tudott beilleszkedni a társadalomba?
A mágneses tér, váltóáram, indukciós motor, vezeték nélküli energia- és adatátvitel, mágneses rezonancia, neon-, illetve fluoreszcens világítás, lézer, távirányítás, robotika, röntgensugár és a részecskegyorsító feltalálója, Nikola Tesla (1856–1943) azt vallotta, hogy „a végső cél a természet erőinek az emberi szükségletek szolgálatába állítása, a szellem maradéktalan uralma az anyagi világ fölött.” Ennek azonban hatalmas ára volt a saját életében.
Találmányait jóval többen ismerik, mint az életét, pedig nem egy könyv és film született már róla. Eddigi életrajzírói azonban lényegi említés nélkül hagyták a súlyos mentális problémáit, amelyek pedig nagymértékben befolyásolták gondolkodását és munkáját. A jelenlegi életrajz nóvuma, hogy a szerzők – a már megszokott életrajzírói technikák mellett – a pszichobiográfia eszközeivel is értelmezik és mutatják be Teslát. (Ezzel a módszerrel élve Gerevich József pszichiáter is több művészt vizsgált meg a Szemfényvesztő művészet című kötetében.) Ez a fajta élettörténet-elemzés, amelyet Sigmund Freud alkalmazott először a Leonardo da Vinci egy gyermekkori emléke című tanulmányában, jóval többet nyújt, mint egy önéletrajz. A hangsúly a személyiségre kerül, és az alkotói tevékenységet az érzelmi élet elemzésén keresztül vizsgálja (nem véletlenül alkalmazzák a módszert a kreativitáskutatás során).
Tesla a laboratóriumában 1899-ben (Colorado Springs)
A Tesla bámulatos és gyötrelmes életéből megismerhetjük azt az embert, aki miután szabadalmaztatta az elektromos izzólámpát, napszámosként árokásáson dolgozott; akinek egyetlen célja az volt, hogy tudását az emberiség javára fordítsa, de magányosan élt és halt meg; aki nélkül nem létezne a mai modern világ, élete utolsó évtizedeit mégis szegénységben töltötte; aki képes volt megvalósítani majdnem minden tudományos tervét, érzelmileg azonban szinte egész életében szenvedett.
Megérthetjük, hogy mentális problémái (a bipoláris zavar, és az ezzel együtt járó depresszió különböző fázisai, valamint kényszerbetegségei) hogyan befolyásolták ötleteinek megvalósíthatóságát, érdekérvényesítését és kapcsolatait. Ahogy a szerzők rekonstruálják, Tesla termékeny évei egybeestek mániás vagy hipomániás korszakaival, ezek az állapotok azonban rendkívül kimerítették szellemét és testét. Életének utolsó negyven évében már nem tudott meggyőző lenni a mecénások számára, egzisztenciálisan teljesen ellehetetlenült. Azonban még akkor is elutasította a tudomány kereskedelmi hasznosításának fontosságát, amikor már a titkárának sem tudott fizetést adni.
Nicola Tesla, 1941
Különcsége egyre jobban elszigetelte őt a személyes kapcsolataiban éppúgy, mint a tudományos életben. A helyzetet csak súlyosbította, hogy sokan és sokat loptak tőle mind anyagilag, mind az ötletek terén. A könyv részletesen taglalja többek között a Thomas Alva Edisonnal (1847–1931) való, konfliktusokkal terhelt kapcsolatát. Amellett, hogy Edison többször is becsapta Teslát, még lejárató kampányt is indított ellene a váltóáram okán, mondván annak használata túl veszélyes a „hétköznapi ember” számára. Tesla szerint azonban találmányainak eredményei minden embert egyformán megilletnek. Kénytelen volt szabadalombitorlási pert indítani Guglielmo Marconi (1874–1ö37) olasz fizikus és mérnök ellen is több találmány kapcsán.
Életének egyik legfájóbb pillanata volt, amikor 1909-ben Marconi Nobel-díjat kapott a rádió feltalálásáért, pedig annak tervét Tesla dolgozta ki először. Csak Tesla halála után, 1943-ban nyilvánította őt az amerikai Legfelsőbb Bíróság a rádió feltalálójának, és vonta vissza a szabadalom jogát Marconitól.
A könyv egyúttal olvasmányos kortörténet is (a fordítás Makovecz Benjamin, a szerkesztés Török Mária munkája). Bemutatja az Osztrák–Magyar Monarchia etnikai, vallási és kulturális közegét, az 1880-as évek Budapestjét, ahol Tesla Puskás Tivadarral dolgozott, valamint a 20. század hajnalának európai és amerikai társadalmi és tudományos életét. A Bibliográfia, a Névmutató és a szabadalmak felsorolása mellett tartalmaz egy-egy, a fontosabb eseményeket és a pszichiátriai történéseket összefoglaló időrendet is. A könyvet mindenkinek ajánljuk, akit érdekel a ma már hétköznapinak számító tárgyak keletkezése, és egy olyan ember sorsa, aki szenvedélyesen dolgozott azon, hogy az emberiségnek jobb élete legyen, miközben ő maga egész életében a démonaival küzdött.
