Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány | Falusi Dóra ajánlója
39 mese a világ minden tájáról, de nem csak ezért különleges a Zalka Csenge Virág által összeállított kötet. A lányok itt bátrabbak és szembenéznek a túlvilági veszélyekkel. Nem egyszer még a fiúkat is megmentik.
Nem sok kalóz királylánnyal találkozhatunk a megszokott mesékben, viszont annál többel a való életben. Közülük azonban csak nagyon kevesen hisznek abban, hogy a sorból kilógva is lehetnek boldogok, sőt: példát mutathatnak bátorságból, tettrekészségből, empátiából vagy épp gondoskodásból. Ez a mesekönyv épp erről szól – viszont nem csak lányoknak.
Zalka Csenge Virág mesemondó ajánlója szerint (ő gyűjtötte össze és fordította le a meséket) A kalóz királylány életre hívásának legfőbb célja a fiús és a lányos mesék sztereotípiájával való leszámolás volt. Ezért olyan történeteket válogatott össze, amelyekben a főhős(nő) neme nem számít: passzív királylányok helyett itt olyan lányokról olvashatunk, akik csellel, furfanggal húzzák ki magukat és másokat a bajból, bátran szembenéznek akár a túlvilági veszéllyel is, hogy segítsenek másoknak, a hercegek pedig segítőkészek, odaadóak, és néha gyengék: nem egyszer a lány menti meg a fiút. Pont mint az életben.
Az ismert mesék nagyrészére azonban nem ez a jellemző, mert bennük – kultúránk szerves részeként – a sztereotípiáink is leképződnek és áthagyományozódnak. Indirekt módon ezeken keresztül nevelődik belénk rengeteg szerep és tabu, amelyekkel majd később, már kalóz királylány vagy épp félős herceg korunkban küzdünk.
A kalóz királylány történeteinek nagy előnye, hogy pontosan megfogalmazzák ezeket a sztereotípiákat, mint például A strasbourgi katedrális építése című középkori legendában: „Egy egyszerű lány magától különben sem lehetne ilyen jó szobrász!”. A mesék varázslatos világában egy-egy ilyen mondat fájdalmasan kijózanítóan hat. Mégis fontos, mert amikor a gyerekünk később találkozik ezzel a mentalitással, remélhetőleg pavlovi reflexként eszébe jutnak majd az ezzel kapcsolatos, a mesében szereplő megküzdési stratégiák is.
A hős(nő) ugyanis nem adja fel álmait (sőt, álmában teljesíti ki azokat, de a mikéntje maradjon a mese titka), kitartóan megdolgozik értük, hogy végül jutalma egy teljesebb, boldogabb élet legyen.
A szerző alapos kutatómunkával, a világ minden tájáról gyűjtötte össze és válogatta ki azokat a történeteket, amelyekben a szereplők nem a megszokott módon és tulajdonságokkal vannak jelen. A – többek között – fülöp-szigeteki, hawaii, kínai, koreai, japán, kambodzsai, indiai, madagaszkári, olasz, spanyol, ír, skót, líbiai, kongói, arab vagy épp zsidó mesék eredetét a könyv végén forrásmegjelölés jelzi, sok esetben több is. Az interpretáció azonban már Zalkát dicséri: közvetlen és magával ragadó. Mindezt remekül egészítik ki Herbszt László, az adott mese korához és földrajzi helyéhez színvilágában és motívumaiban is illeszkedő illusztrációi.
A mesék célja jellemzően a hazatalálás, a segítségnyújtás másoknak, az önmegvalósítás vagy a szerelemért való kiállás. Mint például a külsőségek jelentőségét abszurd módon kifigurázó A fekete bogrács című japán mesében. Előbb vagy utóbb minden gyermek eljut a maga hullámvölgyeihez az életében. Ezek a mesék reményt, bátorságot és önazonosságra való bátorítást adnak útravalóul. Szükségük lesz rájuk.
ZALKA CSENGE VIRÁG legutóbbi művei: Ribizli a világ végén; Hősök és pimaszok; Mesemondók márpedig vannak;
