L. Murányi László: Szenvedélyek hálójában | Papp Sándor Zsigmond ajánlója
Szenvedélyek nélkül nem könnyű élni, a káros szenvedélyekkel meg még úgysem. Murányi László a tapasztalt újságíró a szenvedélybetegek világába kalauzol el minket. Az alkoholisták, drog- és gyógyszerfüggők, a mértéktelen szerencsejátéktól és szextől, az online világtól elszakadni képtelen sorstársaink poklába. Személyes történeteken keresztül mesél a leszokás mély és reményteli bugyrairól, miközben szakembereket, önkéntes támogatókat, gyógyultakat faggat kapaszkodókról és a betegség természetéről.
Elképzeltem egy olyan kvízjátékot a tévében, ahol nem álműveltségi, hanem húsbavágó kérdésekre kellene felelni. Milliókat érintő kérdéseket milliókért. Melyik a legelterjedtebb szenvedélybetegség Magyarországon, és melyik okozza a legnagyobb társadalmi károkat? Nos, aki a kábítószerfüggőséget jelölné meg helyes válaszként, az máris kiesett, de az is, aki az alkoholizmust. Az aranyérmes szenvedélybetegség a dohányzás: Magyarország évente egy kisvárosnyi embert veszít el a cigaretta miatt, és 18 és 64 között csaknem minden harmadik felnőtt pöfékel.
Az ezüstérmes jelentős fölénnyel az alkohol. Zacher Gábor már az előszóban elborzasztó adatokat sorol. „Magyarországon nyolcszázezer alkoholista van, illetve két és fél millió nagyivó. Fejenként tizennégy liternyi 96 százalékos alkoholt fogyasztunk el évente, és ezzel Európában az „előkelő” negyedik helyen állunk a rangsorban.” Viszont az alkohol okozta halálozásokat tekintve már fölényese vezetjük az európai listát: évente 30 ezer ember távozik idő előtt miatta. És igen jelentős az „utánpótlásnevelés” is – a számok megint emelkedő tendenciát mutatnak.
Csupán a bronzérmet csípi el a kábítószer. Ám mivel tiltott szerekről van szó, a politika pedig többnyire szereti felkapni a témát és kriminalizálni a fogyasztókat, illetve mert hatását tekintve sokkal látványosabb, mint a lassúbb alkohol – a laikusban leginkább ez testesíti meg a szenvedélybetegséget.
L. Murányi László újságíró riportkönyve már a fentiek miatt is húsbavágó olvasmány. Annak tisztázásában is sokat segít, hogy riportalanyai (orvosok, addiktológusok, pszichiátárek) által segít megértetni az olvasóval, hogy mindez valóban betegség. Hiszen még az érintettek családtagjainak többsége is meg van győződve arról, hogy az ivás és a drogozás az akaratgyenge emberek felelőtlensége, és az egész egy kis odafigyeléssel, vagy az akarat kellő fókuszálásával legyőzhető.
Ebben természetesen van is igazság, a függő eltökélt szándéka nélkül valóban nem érdemes belevágni a terápiába. Ugyanakkor a Szenvedélyek hálójában sorakozó személyes történetek fényesen bizonyítják: a családi háttér, a szűk környezetben jelentkező rendszerint elfojtott problémák, a láthatatlanul dolgozó szociális minták adják a betegség szilárd alapját. És amíg itt nem sikerül rendet tenni, a problémát feldolgozni, addig a függőség az esetek nagy többségében újrateremti magát.
Elkezdődik egy hosszú és kacskaringós út a kitisztulások és visszaesések zátonyai között.
Murányi könyvét így leginkább a családtagok számára szolgálhat tanulságként, és azon szülőknek is, akik szeretnék idejében észlelni a szenvedélybetegség első, még ártatlannak tűnő jeleit.
Az alapos és a függőséget szinte minden oldalról körüljáró riportkötet elvezet minket a terápiás helyekre, állami kórházakba és civil drogterápiás otthonokban, csoportterápiákra, csak nőkkel és csak kiskorúakkal foglalkozó rehabilitációs helyekre. Elvezet a szegénységtől sújtott falvakba, ahol tarolnak az olcsó dizájnerdrogok, és a terjesztő épp olyan „megkerülhetetlen” alak, mint az uzsorás. És látjuk a topmenedzserek világát, ahol az állandó sikeresség követelményével járó stresszt oldja a szer, de megszólalnak a celebek is, akiket szintén meggyötört a függőség. Beszélnek a leszokás különféle fázisaiban járó betegek, már kitisztult segítők, szakemberek. Alkoholisták, kábítószer-fogyasztók, a játékszenvedély rabjai és szexfüggők.
Megrázó és nehezen felejthető történetek.
Persze lesznek olyanok, akiket igazából a hírességek történetei vonzanak majd. Újra és újra szeretnének szembesülni azzal, hogy Kiss Tibor miről is írta a Most múlik pontosan kezdetű alapvetést (és akinek mostanában szintén problémái támadtak a szenvedélybetegségével), mint ahogy jó olvasni, hogy Szabó Győző hogyan győzte le a drog, Pajor Tamás az ital, míg Takács Tamás a szexfüggőséggel támadt gondjait. Tanulságos, hogy Bräutigam Gábornak, a Kispál és a Borz alapító dobosának hogyan tette tönkre a karrierjét a függőség.
A Szenvedélyek hálójában igazi szereplői azonban a celebség közelébe se jutó hétköznapi emberek, a barikád mindkét oldalán, és a betegséggel szembeni küzdelem minden szintjén.
Ez a Tar Sándor novellák világa, kiegészítve azzal, hogy ma már a szenvedéllyel kapcsolatos függőség népbetegséggé vált. A kézzelfogható szereken túl egyre több felhasználót ejtenek rabul a virtuális világok, a számítógép és mindenféle kütyük iránti féktelen rajongás. Ez pedig a jelen, vagy a közeljövő nagy problémája lehet. Mindez a természetét tekintve ugyanolyan menekülés a valóság elől. Murányi László kijózanító könyve e tekintetben is nyújthat kapaszkodókat annak, aki vissza akar térni a saját életéhez.
L. MURÁNYI LÁSZLÓ legutóbbi művei: Az első magyar szamuráj; A depresszió béklyójában.