Magyarország másképp

2022. 07. 18. | Történelem

 

Laczó F. – Varga B. (szerk.): Magyarország globális története 1869–2022 | Falusi Dóra ajánlója

 

A fiatal történész szerzőpáros, Laczó Ferenc és Varga Bálint nagyot gondolt, és „friss és izgalmas alternatívát” kínál történelmünk megismeréséhez. Az általuk szerkesztett könyvben Magyarország elmúlt másfél évszázadát oly módon tárgyalja nyolcvankét, a magyar tudományos életben elismert kutató és szerző, hogy a nézőpontok nem a nemzeti identitástudatra, hanem az ország kultúrtörténeti, történelmi és társadalmi nagy pillanataira fókuszálnak.

Corvina, 488 oldal, 4990 Ft

Az elmúlt bő másfél évszázadot tárgyaló mű, a Magyarország globális története 1869–2022 a transznacionális és globális (nem globalizációtörténeti!) történetírást képviseli, szemben a romantikus nacionalizmus által ihletett nemzeti történetírással, mivel előbbi (ahogy azt a szerkesztők által jegyzett Bevezetőben olvashatjuk) „a valóság gazdagabb és adekvátabb megismerését képes nyújtani”. A nyolcvankét szerző mellett Laczó és Varga tanulmánya is megtalálható a kötetben. Miközben tudományos igényességgel megírt esszékről van szó (mindegyik fejezet végén találunk felhasznált irodalomjegyzéket is), a szövegek nagyon is olvasmányosak. Jó ötlet volt minden esszé végén feltüntetni a kapcsolódó fejezeteket, így az olvasó egy témakört több szempontból is megismerhet.

A témák pedig igen változatosak, de ez nem is csoda, hiszen eseménydús másfél évszázad áll mögöttünk. Volt miből válogatnia a szerzőknek, akik 1869-től napjainkig szinte minden egyes év egy-egy kiemelt történését tárgyalják. Olvashatunk többek között az 1869-es osztrák–magyar kelet-ázsiai expedícióról (Gyarmati János), az első vegetáriánus egyesület megalapításáról 1883-ban (Németh András), az első jógaiskola megnyitásáról (Farkas Judit), illetve a Nyugat 1908-as indulásáról (Balázs Eszter). A politikai témák sem hiányoznak: kezdve azzal, hogy 1878-ban Ausztria–Magyarország elfoglalta Bosznia-Hercegovinát (Varga Bálint), többek között a Magyar Királyság 1918-as szétesését (Egry Gábor), hazánk Szovjetunió elleni támadását 1941-ben (Fóris Ákos), a Bokros-csomag 1995-ös bevezetését (Gerőcs Tamás), az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásunkat (Laczó Ferenc), valamint a Lex CEU (Hegedűs Dániel) jelentőségét is tárgyalják.

IV. Károly, az utolsó magyar király a fronton 1917-ben (FOTÓ: Fortepan/Rosta László)

A társadalmi kérdésekben több szempontból is elemzik a nők és a kisebbségek helyzetét. Például annak kapcsán, hogy 1913-ban a nők választójogáról tartottak kongresszust Budapesten (Czeferner Dóra), illetve 1971-ben megrendezték az első Roma Világkongresszust (Majtényi BalázsMajtényi György). A vallási témák között szerepel az iszlám Magyarországon való elismerése 1916-ban (Csaplár-Degovics Krisztián), a magyar jezsuiták önálló kínai missziójának jelentősége (Vámos Péter), a magyarországi zsidóság deportálása 1944-ben (Laczó Ferenc), valamint az 1952-es Buddhista Misszió (Szathmári Botond), és a somogyvámosi Krisna-völgy 1994-es alapítása (Farkas Judit). Főbb témacsoportok továbbá a világgazdaság, politikai ideológiák és kormányzati rendszerek, háború és erőszak, migráció, kultúra, gyarmatosítás, dekolonizáció, rasszizmus, fogyasztás és mindennapi élet, környezet és betegségek, stigmatizált és marginalizált csoportok.

De azok a témák sem maradtak ki, melyek társadalmi és/vagy kultúrtörténeti jelentősége elsőre talán nem is tűnne olyan egetverőnek.

Ilyen volt például, amikor 1968-ban elindult a Coca-Cola gyártása Kőbányán (Pinkasz András), vagy amikor 1986-ban a Magyar Televízió sugározni kezdte a Rabszolgasors című sorozatot Isaurával a főszerepben (Szente-Varga Mónika), illetve az 1993-as első Sziget Fesztivál is (Csatári Bence). Az esszéket olvasva megadóan bólogatunk, elismerve, hogy – bár a klasszikus történelemkönyvekben sosem fogjuk viszontlátni ezeket a témákat, de – bizony ezek is ikonikus események voltak.

Megérkezett a Coca-Cola Kőbányára, 1968

A Magyarország globális története 1869–2022 tehát egy igen átfogó és komplex tanulmánykötet, egyúttal izgalmas olvasmány. A szövegek bemutatják az adott kor és év társadalmi és történelmi hátterét, a tárgyalt téma előzményeit és folyományait, valamint jelentőségét. Így valójában sokkal többet kapunk, mint puszta pillanatképeket: Magyarország kultúrtörténetén keresztül egészen új megvilágításból ismerhetjük meg azokat a hatásokat, amelyek történelmünket és társadalmunkat alakították napjainkig.

A kötet koncepciójában egy nagyszabású nemzetközi trendhez illeszkedik. A Patrick Boucheron szerkesztésében 2017-ben megjelent, Franciaország történelmét feldolgozó mű (Histoire mondiale de la France) volt az első olyan kötet, amely túllépett a nacionalista nézőpontokon, és a már jelzett új szempontok alapján nyúlt egy adott nemzet történelmének feldolgozásához. A sikeren felbuzdulva követte példáját a spanyol, katalán, szicíliai, holland, flandriai, német, majd a portugál, most pedig a magyar változat is. Az országok különböző, a világtörténelemben betöltött hol központi, hol (fél)perifériás szerepük alapján természetesen mindegyik kiadás eltér egymástól a súlypontokat és a konkrét témákat illetően, de az alapkoncepciójuk ugyanaz.

Laczó Ferenc és Varga Bálint

A politika és a nemzettudat jelentésének és kapcsolatának újragondolása ez a sorozat. Ahogy a francia verzió angol fordításához írt előszavában írja Stéphane Gerson kultúrtörténész: „politikai könyv, amennyiben a politikát nem a valóság egyoldalú értelmezésének vagy pártpolitikai programokkal való azonosulásnak tekintjük, hanem az értelem használatának a kétségbeeséssel szemben.” Megfontolandó szempont, érdemes lenne érvényesíteni. Addig is valóban felüdülés ilyen szemmel megismerni Magyarország elmúlt másfél évszázadát.

 

LACZÓ FERENC legutóbbi magyar nyelvű műve: Felvilágosult vallás és modern katasztrófa közt.

VARGA BÁLINT legutóbbi magyar nyelvű műve: Árpád a város fölött.

 

További cikkek

Kritika, Irodalom

Nem szabad ötletek

Murányi Gábor: Szövedékek. 50 év, 50 írás József Attiláról | Révész Sándor kritikája   A legtöbbet emlegetett, mégis a legkevésbé ismerhető költők...

Történelem

Magyar szivárvány

Kurimay Anita: Meleg Budapest | Falusi Dóra ajánlója   Mikor változott meg a homoszexualitás ideológiai megítélése Magyarországon? meddig volt a...