Három nő, egy birodalom

Jung Chang: Nagytestvér, Kistestvér, Vöröstestvér | Falusi Dóra ajánlója

A Kínában betiltott ismeretterjesztő könyv az ország 20. századi történelmének titkos részleteit tárja fel. Egészen pontosan annak a három nőnek az életét, akik ekkor jelentős mértékben befolyásolták a történéseket: a milliárdos, a first lady és a kommunista. Három egymásnak ellentmondó ideológia és szerep, három különböző személyiség. Valami mégis mindennél erősebben összekötötte őket: a vérség. Mert testvérek voltak.

Jung Chang 1952-ben született Kínában, így kamaszként élte át a kulturális forradalom korai éveit. Huszonhat évesen állami ösztöndíjasként Londonban folytatta a tanulmányait, és 1982-ben ő lett az első kínai, aki doktori fokozatot szerzett brit egyetemen. Első könyvét, a világsikert aratott, de hazájában szintén tiltólistára került, (magyarul több kiadást is megért) Vadhattyúkat már új hazájában, Angliában írta. Ebben a részint memoárban, részint családtörténetben három generáció életét mutatja be, a sajátján kívül anyja és nagyanyja nemzedékét a zűrzavaros, forradalmakkal és háborúkkal tarkított huszadik századi Kínában.

A mostani könyv is megőrzött sok mindent a Vadhattyúk gördülékeny mesélőkedvéből, de már inkább az ismeretterjesztő történelem kategóriába tartozik. Kína azon oldalát mutatja be, amely nem csupán a nyugati világ számára, de még a kínaiaknak sem igazán megismerhető: a politikai hatalom kétszínű világát három nő sorsán keresztül, akik a legbefolyásosabbak nők között voltak a huszadik században.

Aj-ling 1889-ben, Csing-ling 1893-ban, Mej-ling pedig 1898-ban született Kína egyik elit családjának sarjaként a keresztény Szung-dinasztiában. Mindhárman Amerikában tanultak, így miután visszatérek hazájukba, eleinte jobban beszéltek angolul, mint a kínaiul. De nem csak ebben különböztek a többiektől, egyikük sem felelt meg például a kor kínai szépségideáljának: „arcuk formája nem emlékeztetett dinnyemagra, a szemük mandulára, szemöldökük fűzből hajlított nyílvesszőre.” Azonban világlátott, rendkívül intelligens, stílusos és nem utolsó sorban eltökélt nők voltak. A három nővért, akik mind magas kort éltek meg, hazájukban a politikában betöltött szerepük és az általuk vallott ideológia után Nagytestvérnek, Vöröstestvérnek és Kistestvérnek neveztek el.

Mindhárman világpolitikai szereplők lettek, és befolyásukat még akkor is meg tudták őrizni, amikor a férjeiknek már el kellett hagyniuk az országot vagy meghaltak.

A kommunista Csing-ling, azaz Vöröstestvér férje az a Szun Jat-szen volt, aki 1911-ben a több száz éves császárságot megdöntő forradalom élére állt, és akit később a köztársasági Kína atyjának hívtak. Bár a kínaiak szentként tisztelik őt, a valóság ennél jóval árnyaltabb. Alvilági kapcsolatok, gyilkosságok, mérhetetlen becsvágy övezte az útját. Húgának, Mej-lingnek, vagyis Kistestvérnek a férje Szun Jat-szen utódja, Csang Kaj-sek lett. Ő irányította Kínát 1949-ig, amikor is kénytelen volt Tajvanra menekülni Mao és a kommunisták elől. Felesége a következő huszonkét évben úgy tevékenykedett, mintha nem csupán a sziget, de egész Kína „first lady”-je maradt volna, és a szerepnek minden szempontból eleget is tett.

A kettészakadó családból mindössze Csing-ling maradt Kínában, ő még ebben az évben a Mao Ce-tung (az ő életéről is írt önéletrajzot Mao – Az ismeretlen történet címmel) által vezetett Kínai Kommunista Párt alelnöke lett. Mindezt egy olyan országban, ahol a nők csupán két évvel korábban kaphattak választójogot! Mindeközben a legidősebb nővér, a Nagytestvérként ismertté vált Aj-ling Kína egyik legbefolyásosabb bankárjához, H. H. Kunghoz ment feleségül, aki a harmincas és a negyvenes években miniszterelnöki és pénzügyminiszteri posztokat is betöltött, és az ország pénzügyeinek kulcsfigurájává vált. Mérhetetlen pénzéhsége és korrupciós ügyei sokat tettek azért, hogy aláássák a köztársaság és Csang Kaj-sek tekintélyét, így hozzájárultak a hatalomvesztéséhez is.

Mindhárom férfi pályafutása (és persze a mögöttük álló feleségeké) döntő módon határozta meg Kína történelmét, Chang a könyvében ugyanakkor igen olvasmányosan (Lázár Júlia fordítása) és hosszas kutatómunkával megalapozott információk alapján tárja fel az események hátterét, a politika kulisszatitkait. Ritkán adódik a modern történelemben olyan helyzet, amikor egy család ennyire a befolyása alatt képes tartani a világ egyik legnagyobb országát. Ráadásul úgy, hogy az eltérő ideológiák, a hatalom mámora és a feltörő indulatok közéjük is súlyos ékeket vertek. Hogyan voltak képesek ilyen befolyásra szert tenni? Mi tartotta össze őket még akkor is, amikor politikai szempontból már egymás halálos ellenségei voltak? Jung Chang aprólékosan mutatja be a családi viszonyokat és azt a neveltetést, amely mindezt lehetővé tette, és amely – dacára minden magánéleti és történelmi fordulatnak – a végsőkig összekovácsolta őket.

A szerző levelezések, naplók alapján rekonstruálta a família életét, kapcsolatait, egymáshoz való sokszor zavaros, ellentmondásokkal teli viszonyukat. Minden részletnek utánajárt, és így az ő sorsukon keresztül megelevenedik előttünk Kína elmúlt 120 éve, megértjük a sokszor túl távoli és nehezen követhető eseményeket, az ideológiai összefüggéseket egy forrongó korszakban. Bepillantást kapunk az amerikai, brit, orosz és tajvani világpolitika mindennapjaiba, és nem győzünk ámuldozni a három nővér elképesztő befolyásán, amelyet ilyen-olyan intenzitással, de halálukig megőriztek. Eközben pedig megismerjük azon családi drámákat is, amelyek mind a személyes életüket, mind a 20. század történelmét – Kína révén – nagymértékben meghatározták.

A három nővér élete majdhogynem háromszáz évet tesz ki. Bár luxusban éltek, komoly előjogokkal rendelkeztek, az életüket folyamatosan kockára tették hol a férjeik, hol a saját meggyőződéseik miatt.

Nem egyszer menekültek bérgyilkosok elől, és a többszöri vetélések miatt csupán Aj-lingnek születhetett gyermeke.

A hatalomért azonban mindhárman készek voltak bármit feláldozni. Jung Chang a politikai szerepvállalásuk mellett finom ecsetvonásokkal rajzolja meg a három különleges nő személyiségét is. Egy olyan eltitkolt világét, amelyet – mint most kiderül – nem is biztos, hogy mindig az utókor által ünnepelt férfiak irányítottak, és tették naggyá vagy rombolták le.

JUNG CHANG korábbi műve: Vadhattyúk; Mao – Az ismeretlen történet.