Kertész Balázs: Közgazdaságtan lelkes amatőröknek | Falusi Dóra ajánlója
Végre egy laikusoknak szóló, ám tudományos alapossággal megírt könyv korunk egyik legfontosabb tudományáról, a gazdaságról. Miért működik úgy, ahogy a pénzvilágban, milyen folyamatok jellemzik, és egyáltalán: miért fontos minderről tudnunk? Olvasmányos kultúrtörténeti utazás, amelynek végére mindenki jobban fogja érteni a világot.
„Sajnos a kapitalizmus a magyar nyelvben még mindig a rablógazdálkodás szinonimája”, olvashatjuk már rögtön az első oldalakon, ugyanakkor Kertész Balázs közgazdász azt is leszögezi, hogy könyve „nem szentírásként olvasandó: inkább gondolkodási és vitaalapot kíván nyújtani”. Az alcím (Avagy miért nem működik a kapitalizmus Magyarországon) is beszédes, és egy sor további kérdést vet fel, szerencsére mindegyiket meg is válaszolja. Arra is ráérzett a szerző, hogy valóban szükség van olyan könyvekre, amelyek a 21. század mindennapos témáinak jobb megismeréséhez és megértéséhez adnak kapaszkodót.
Üdvözöljük az ilyen tudományos ismeretterjesztő műveket, amelyek ki mernek lépni a szaknyelv és a tudományos közeg szigorú világából, és közérthető stílusban, ám az alaposságból mit sem engedve szólítják meg a szélesebb, az adott témában kevésbé elmélyült olvasóközönséget. Az ilyen könyvek hazánkban (ellentétben az angolszász világgal) még mindig úttörőnek számítanak, bár a történelem és az irodalomtörténet terén már születtek jelentős művek hasonló szemlélettel.
Kertész most a gazdaság világát mutatja be ezzel a céllal, hiszen igencsak fontos lenne pontosan ismerni és érteni a gazdasági folyamatok alapszókincsét, folyamatait, céljait, hibáit – ha másért nem, hát azért, hogy hitelesen tudjuk azokat kritizálni. Véleménye ugyanis mindenkinek van (jellemzően még akkor is, ha nincs) iskolázottságtól és lakóhelytől függetlenül.
A könyv eleget is tesz felvállalt céljának, remek kultúrtörténeti gyorstalpalót ad a világgazdaság megértéséhez.
Nem feltétlenül könnyed, ám Kertész olvasmányos stílusának köszönhetően a szöveg gördülékeny, a történelmi adalékok miatt pedig kifejezetten érdekes olvasmány a laikus számára is. A közérthetőség mellett pedig másik nagy előnye, hogy a legkomolyabb témákhoz is képes humorral nyúlni.
A piac lett a központ
A cserekereskedelem kialakulásának bemutatásával indít, és meg sem áll a 21. század számos égető kérdésfelvetéséig. A csere mint tevékenység megjelenése mérföldkőnek számított az emberi civilizációk épülése során, hiszen ez az együttműködés, a piac és a városok kialakulásának alapja. Kertész szerint azonban nem csupán az anyagi, de az erkölcsi fejlődés alapja is lett, mivel kereskedelem nélkül a tízparancsolat jónéhány tilalma (például a ne lopj) is nehezebben lenne betartható. Következő nagy fordulópont a 18. században zajlott le, amikor a felvilágosodás egyik következményeként elindult az ipari forradalom és megjelent a kapitalizmus. Csak néhány sokatmondó szám: napjainkig, tehát röpke 2-300 év alatt a gyermekhalandóság a világban 43 százalékról 4,3 százalékra csökkent, a várható élettartam pedig harmincról hetven év fölé nőtt.
Elgondolkodtató érveket kapunk többek között a 2008-as világválság, a migráció, a liberális demokrácia kontra putyini oligarchakapitalizmus csatájában, vagy épp a szexuális szabadság témájában.
Igen, ez utóbbi is szervesen kötődik a témához, sőt, mérhető hatása van a gazdaságra. Mint írja, „a szexuális kielégülésnél jobban semmi sem csökkenti az agresszivitást. Nem véletlen ám, hogy az összes elnyomó, agresszív ideológia (…) nagy hangsúlyt fektetett az emberek szexuális frusztrációban tartására.” Nem utolsó sorban pedig arról is képet kapunk, hogyan látja Magyarország jelenlegi helyzetét a világgazdaságban, valamint gazdasági szempontból mi a különbség Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc között.
Globálisan kell gondolkodnunk
A kötet előzményének tekinthető az Ésik Sándor ügyvéd által jegyzett és nagy sikert aratott Sanyikám, én nem politizálok – az baj, mert akkor más fog helyetted című könyv, amelynek megírásában Kertész is részt vett, és célja szintén a szélesebb olvasóréteg elérése volt. Mindkét szerző a Diétás Magyar Múzsa nevű Facebook-oldal szerkesztőségének tagjai. Nevüket a Csokonai Vitéz Mihály által írt és szerkesztett, a pozsonyi országgyűlés (diéta) tagjainak szóló Diétai Magyar Múzsa című verses folyóirata kapcsán választották. Azonban míg Csokonai egyszemélyes folyóirata az 1796-os megjelenést követően érdektelenség okán hamar megszűnt, az információs oldalt mára 43 ezren követik.
Ahogy Ésik hangsúlyozza az Előszóban, a szerző – és mások – szerint „a kapitalizmus messze nem tökéletes, de jobbat még nem találtak ki nála.” „A kereskedelem nélküli világ ugyanis a Mad Max világa: a szűkös erőforrásokért és a túlélésért vívott harcban mindenki ellenség, a legszűkebb család vagy nemzetség/törzs kivételével”, írja később már a szerző.
Kertész Balázs
Amellett, hogy történelmi kontextusba helyezi és bemutatja a kollektivista keleti kultúrák, valamint az individualista Nyugat gazdasági fejlődése közötti különbségeket és hasonlóságokat, Kertész perspektívát is felvillant: „Globálisan kell gondolkodnunk, mert az államhatárok egyre kevésbé relevánsak, és a korlátlan nemzeti szuverenitással is ez lesz a helyzet hosszú távon (már csak azért is, mert ez utóbbi igen könnyen háborúhoz vezet).” Ennek pedig már ismerjük a következményeit.
Napjaink fake news áradatát nem könnyű megszűrni gazdasági kérdésekben sem, de ez a könyv remek alapot biztosít ehhez. Célközönsége széles, a kamaszoktól kezdve 99 éves korig mindenkinek ajánljuk.
