KÖNYVTERASZ
Új zsebkönyv-sorozat várja azokat az olvasókat a boltokban, akik szeretnek nem túl drágán színes, izgalmas világirodalmat, illetve méltánytalanul elfeledett, ám annál fontosabb magyar irodalmat olvasni. Az új sorozat a korábbi sorozatokkal szemben a női szerzőket sem mellőzi: a könyvek felét ők jegyzik.
– A már meglévő zsebkönyvekkel összevetve mi újat hoz a Kapszula sorozat?
– Nemcsak a címek merőben mások, mint az eddig megszokott „száz könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz” vagy a „te is tudod, mi is tudjuk, melyik könyvek szerepelnek a fehér, középosztálybeli férfiak által összeállított listákon százötven éve” típusú kánonválogatásokban, hanem az arányok is. A megszokottnál több kortárs, több nő, több zsáner, több izgalom. És mindez ragyogó, színpompás külsőben.
– Mi volt a szempont a címek kiválasztásában?
– A sorozat neve Kapszula Könyvtár, ezzel utaltunk a válogatásunk szempontjaira: kulturális időkapszulákat ajánlunk. Nagy örökzöld, szépirodalmi csemege és zsánerirodalom egyaránt helyet kap benne. A lényeg, hogy vissza tudja adni a gyerekkorunkból ismert belefeledkezős élményolvasást. A kapszula gardróbok mintájára érdemes csak olyan könyveket összegyűjteni a polcra, amelyek minden hangulatra és élethelyzetre választ nyújtanak, és érzelmileg is kötődünk hozzájuk.
– Kortárs szerzőkre is számíthatunk, vagy csak klasszikusokra?
– Természetesen kortársak is vannak, ez fontos nekünk. Az első húsz kötetben Stephen King, Alice Walker, Celeste Ng, Markus Zusack, Hatice Meryem, Helen Fielding, Zadie Smith, Edith Bruck, Cixin Liu is szerepel, bár nyilván kortársunknak számít a nemrég elhunyt Zafón vagy Patricia Highsmith is.
– Nincs túlkínálat a piacon a hasonló címekből és formátumból? Milyen résbe furakodhat be a mostani sorozat?
– Az Európa Könyvkiadó mindig is jelen volt a piacon az elérhető árú sorozataival, alig van olyan könyvmoly család, ahol ne lenne megtalálható a Modern Könyvtár, a Diákkönyvtár, az Európa Zsebkönyvek, vagy éppen a Vidám Könyvek némely kötete, esetleg a teljes sorozat. Szóval, nem a rést kerestük, hanem folytattuk a hagyományt a tőlünk megszokott és elvárt egyedi – de megfizethető – kínálattal. A boltokban 1990 Forint egy könyv, a honlapunkon és a moobius.hu webes könyváruházban 1499 Ft, de ha ötöt rendel valaki, akkor a hatodikat és a szállítást ingyen kapja. Tehát már 1250 forintért hozzá lehet jutni kurrens olvasmányhoz.
– Az eddig megjelent nyolc könyvből ötöt női szerző jegyez. Ez az arány a későbbiekben is megmarad?
– Igen, a női szerzők arányát minimum 50 százalékon fogjuk tartani, a szerkesztők – Gaborják Ádám, Kuczogi Szilvia, Péntek Orsolya, Rácz I. Péter és Wertheimer Gábor – ezzel a küldetéssel fogtak bele a sorozatba. Többek között ez garantálja a sorozat egyediségét, erejét és színességét.
– Eddig csak Markovits Rodion kapott helyet a sorozatban magyar szerzőként. Inkább a világirodalmat szemlézi majd a sorozat?
– Világirodalmi könyvkiadó lévén természetesen nagyobb a rálátásunk és a hozzáférésünk a világirodalomhoz, de a magyar irodalom sem maradhat ki, főként, ha kuriózumokat tudunk bemutatni. Markovits Rodion művei a két háború között több mint egymillió példányban fogytak Európában, külföldön ma is jegyzik a szerzőt. Az olasz piacon legutóbb tavaly jelent meg, nálunk a szocialista könyvkiadás leszámolt vele, ki tudja milyen okból. De Kádár Erzsébet finom, lebegő novelláit is örömmel mutatjuk be. Ő egyike a férfikánonból kiszorult szerzőknek, és nagyon fontosnak éreztük már a sorozat elején megjelentetni. Galgóczi Erzsébet unikális hangja is hamarosan hozzájárul a kapszulák sokszínűségéhez.
– Könnyebb vagy nehezebb ma egy-egy új sorozat vagy szerző bevezetése a magyar piacra, mint a korábbi évtizedekben?
– Teljesen más feladat elé állítja ma a kulturális szektor marketingeseit a nyomtatott napi sajtó felszámolása és a közösségi média átalakulása. Öt évvel ezelőttig a Népszabadság, az akkori Magyar Nemzet, a Népszava, a megyei lapok, de még a Magyar Hírlap is naponta több oldalas kulturális rovattal jelentkeztek, ezekben kritikák és ajánlók egyaránt helyet kaptak. A nyomtatott lapok online verziói is fontosnak tartották a minden irányú kultúraközvetítést. Így azok is képben voltak, akik éppen nem értek rá elolvasni vagy megnézni valamit.
– És ma mi a helyzet?
– Mára a közösségi oldalak önkéntesei vették át az informáló és orientáló szerepet. Hogy csak a könyves részét érintsem: könyves közösségek alakulnak, amelyek ajánlanak, tanácsot kérnek, rajonganak és lehúznak – de ami a fő, békésen megfér egymás mellett minden ízlés. Azok az ismert emberek, akik néha, vagy gyakran, kultúráról posztolnak, hatalmas segítséget nyújtanak az online térben a puszta jelenlétükkel is. A covidos időszakban minden kommunikáció a netre szorult, ebben a marketinges zajban már nem elég a régi rutin egy szerző vagy akár egy sorozat bevezetésére.
