Bartos Erika: Brúnó Budapesten – Budapest környéke | Falusi Dóra ajánlója
Első kötete 2004-ben jelent meg a ma már klasszikusnak számító Bogyó és Babóca mesékkel, majd jött az önéletrajzi ihletésű Anna, Peti, Gergő, később pedig a Brúnó Budapesten című sorozat. Azóta generációk nőttek fel Bartos Erika meséin, a kritikusoktól kapott hideget és meleget egyaránt, egy azonban biztos: a kisgyerekek imádják. A sorozat most megjelent utolsó kötete kapcsán mutatjuk is, hogy miért.
Egy igazi magyar sikersztori a Bartos-brand. A rajzfilmként életre kelt Bogyó és Babócát (amelyet Pogány Judit fantasztikus narrációja tett feledhetetlenné) nemzetközi siker övezte, a szereplők pedig megjelentek kirakós- valamint társasjáték formájában is. A 2017-ben indult Brúnó Budapesten sorozattal Bartos Erika egyrészt visszatért a magyar nyelvű közönségéhez, másrészt a saját, építészmérnöki hivatásának is hódolt azzal, hogy a kötetek illusztrációit (akárcsak a korábbi mesekönyveinél) ő maga készítette.
A hatkötetes ismeretterjesztő sorozat célja, hogy megismertesse a gyerekekkel a magyar főváros és környékének épített környezetét. Bartos könyveit sosem a dramaturgiájuk tette népszerűvé, sokkal inkább a történetek kiszámíthatósága, a szereplők kapcsolatainak stabilitása, és az események idillikus ábrázolásmódja jelenti bennük a vonzerőt egy gyermek számára. Ettől a szemponttól a Brúnó sorozat kötetei sem térnek el: szinte már enciklopédikus pontossággal szemléltetik az adott témakört.
És milyen jól teszik! Ennek a hiánypótló vállalkozásnak ugyanis éppen ez az egyik legnagyobb titka és egyben előnye. A Brúnó Budapesten könyvek világa ugyanis már az egészen kicsi gyermekek figyelmét is képes felkelteni az építészet és kulturális örökségeink iránt. Persze lehet vitatkozni azon, hogy ezek mennyiben mesék vagy nem mesék, és egyáltalán, milyennek kell(ene) lennie egy jó mesének – de a lényeg (mint általában, most is) a részletekben rejlik.
A most megjelent utolsó rész Budapest környékét mutatja be tíz történet segítségével. Rajtuk keresztül egy gyerek is könnyedén megismerheti többek között Szentendre történelmét (Vendégségben Ricsinél), rácsodálkozhat az ottani Skanzenben bemutatott magyar tájegységek különlegességeire, és elmerülhet a szülei és nagyszülei gyerekkorában használatos játékok és eszközök világában (Régi idők).
Remek ötlet ezek rajzos összehasonlítása a napjainkban használatos tárgyakkal például a sütés, mosás, telefonálás, közlekedés terén. Miközben a részletgazdagon megrajzolt templomtornyokat és népviseleteket bújja, a különböző madárfajokkal is megismerkedhet (örömmel fedeztem fel a könyvben az egyik kedvencemet, a zöld küllőt, amelyet a többi madárral együtt Balázs Imre József is megörökített már, ráadásul versben).
Vannak olyan fejezetek (Mézet a medvének!, Két keréken), amelyek legfőbb célja, hogy kedvet kapjunk a kiránduláshoz például a Mogyoródi Aquarénába, az alsógödi szabadstrandra, Dobogókőre, vagy a budakeszi Vadasparkba. És vannak olyanok, amelyek történelmünk, növény- és állatvilágunk, vagy épp mezőgazdaságunk néhány fontos részletét mutatják be.
Így a gödöllői kastély bejárásakor mesélhetünk az Osztrák-Magyar Monarchia jelentőségéről (A kastély hercegnői), vagy az egri vár másolatának meglátogatásakor Dobó Istvánról. A martonvásári Brunszvik-kastélyban található Agrártudományi Kutatóközpontról pedig talán nem is gondolnánk, hogy a gyerekek számára (is) rejt érdekességeket (Éji zene). Emellett hagyományaink és legendáink világának megismeréséhez is kedvet csinál például a Budaörsön található Kőhegyi kápolna története kapcsán. Közben azt is megtudhatjuk, hogy ki volt Boldog Özséb vagy Dévényi Antal.
Tegyük hozzá, hogy ez a vállalkozás ma Magyarországon hiánypótló. Eleve nem jellemző, hogy már ilyen kicsi korban meséljünk az épületekről és azok jelentőségéről (Ráday Mihály nagyszerű munkássága egyből a felnőtteket célozta meg). Szerintünk viszont nem lehet elég korán elkezdeni a kulturális nevelést. Bartos világa könnyedén teremti meg a nyitottságot és a befogadókészséget. Így nekünk már csak ki kell aknáznunk gyermekünk kíváncsiságát, és amellett, hogy lehetőségeink szerint élőben is megmutatjuk nekik ezeket a gyönyörű vidékeket, a Brúnó kötetek segítségével otthon is mesélhetünk róluk.
