Philippa Gregory: A füvesasszony | Papp Sándor Zsigmond ajánlója
A királyok után az alattvalók között merült el Philippa Gregory új regényfolyamának első felvonása, A füvesasszony. Cromwell, boszorkányság, polgárháború – a szerelemnek nem akármilyen akadályokat kell legyőznie.
Az angolszász irodalom szinte verhetetlen ebben. Mármint abban, hogy a saját történelmét tetszetős, könnyen fogyasztható körítés mellé szolgálja fel, és trendi színekkel teszi még vonzóbbá. Ezért van, hogy sokkal közelibb ismerősnek tűnik a magyar olvasónak több évnyi iskolai nyomasztás után is VIII. Henrik vagy I. Erzsébet angol királynő, mint Rákóczi Ferenc vagy Martinovics Ignác. Ki ne tudna mesélni Henrik különös „válásairól” vagy Erzsébet önként vállalt „szingliségéről” és a korról, amelyet Shakespeare és Stuart Mária színezett!
Annak, hogy ennyi mindent tudunk például a Tudorokról vagy a rózsák háborújáról, igen sokat köszönhetünk Philippa Gregorynak a királytörténetek királynőjének, vagy pontosabban a királynétörténetek királyának. A másik Boleyn lánytól A makrancos királynéig szinte minden fontosabb momentumát feldolgozta VIII. Henrik udvarának, méghozzá az épp felemelkedő vagy elbukó nők (királynék, ágyasok, ellenségek) szemszögéből.
Történész lévén biztosak lehetünk abban, hogy az események mögé felfestett történelmi tablóban nem találunk kivetnivalót; a tények, valós események közötti réseket viszont már az írói énje tölti ki, de még itt is igyekszik a lehető legvalószínűbb szcenárió felé tolni a fikciót. És ezeket vegyíti némi gender ízzel (talán itt érezzük legtöbbször anakronisztikusnak a regényeit), varázslattal vagy a lányregényekben megszokott fordulatokkal, hogy megkapjuk a megszokott Gregory-ízt, amelynek lényegét úgy foglalhatnánk össze: tanuljunk történelmet könnyedén, szórakozva, mellékhatások nélkül. Könyveiből film (A másik Boleyn lány), fikciós (A fehér királyné) és történelmi tévésorozat (Az igazi fehér királyné és a vetélytársai) készült már. Mint ahogy abban is biztosak lehetünk, hogy ha a Plantagenet- vagy a Tudor-ház viselt dolgairól forgatnak dokumentumfilmet, akkor előbb vagy utóbb ő is felbukkan a képernyőn. Népszerű és megkerülhetetlen figura tehát, és ez azt is jelzi, hogy művei megszokott vendégnek számítanak a bestsellerek listáin.
A füvesasszonnyal némiképp letért a bejáratott útvonalról. De a népes olvasótábornak nem kell megijednie, a kilengés még tűréshatáron belüli: az új könyvsorozat, pontosabban regényfolyam első kötete már nem az arisztokrácia elit képviselőire, nem az intrikákkal teli királyi udvarokra fókuszál, hanem az egyszerű emberek mindennapi élete köré kerekíti a megszokott regényességet. Mint ahogy az lenni szokott, most is egy erős asszony áll a fordulatos cselekmény középpontjában. Alinor, aki bábaként és füvesasszonyként tevékenykedik (persze itt is megjelenik egy csipetnyi misztikum, hiszen a holtakat is látja) a csak Dagályföldjeként emlegetett, isten háta mögötti vidéken. A baj egy ismeretlen, ám annál jóképűbb fiatal férfi képében talál rá, s onnan kezdve már nem csak a két gyermeke nevelése, életük egyengetése, elveszett vagy meghalt férje miatti égető egzisztenciális gondok okoznak majd fejfájást, hanem egy még nagyobb probléma: a fellobbanó szerelem.
Ám amint az élete kezd szerencsés fordulatot venni, az egyedülálló, ám a nehézségein büszkén felülemelkedő asszonynak (aki helyenként 20-21. századi öntudattal nézi a férfiak világát) sokasodni kezdenek az irigyei, és egyre erősebbé válik a gyanú, hogy a gyógyírjai és füvei mögött bizony nem speciális tudás, hanem boszorkányság lappang. Alinor körül pedig szorulni kezd a hurok…
A történelmi háttér most is izgalmas. 1648-at írunk és Anglia forrong. Nem csak a régi vallás konok és bujkáló hívei, a katolikusok állnak szemben a puritanizmus megszállottaival, akik mindent felszámolnának, ami a pápisták hitéből megmaradt, de polgárháború is dúl. A Cromwell-féle parlament néz farkasszemet a makacsul ellenálló I. Károly királlyal, és a politikai ellentétek – ki ne tudná ezt jobban a magyar olvasónál – a mindennapokat sem hagyják érintetlenül. Mondanom se kell, hogy a szerelem kibontakozását az sem segíti, hogy a jóképű férfi titokban a királynak kémkedik, miközben Alinor bátyja, a révész megveszekedett parlamentarista, harcolt is Cromwell zászlói alatt.
Minden adott hát, hogy a történelemlecke mellé felszolgált izgalmas és szövevényes történet az utolsó oldalakig lekösse az olvasót. Az új folyam első kötetével pedig azok is megpróbálkozhatnak, akik eddig csak távolról szemeztek Philippa Gregory zegzugos királytörténeteivel.
PHILIPPA GREGORY legutóbbi művei: A másik Boleyn lány; Az utolsó Tudor; Három nővér, három királyné
