Világot hódító járványok

2021. 04. 29. | Történelem

Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek |  Falusi Dóra ajánlója

Hogyan befolyásolták Amerika meghódítását az európai járványok? Mely világpolitikai eseményekre volt hatással egy-egy politikus betegsége? Írtunk már arról, hogy az időjárás milyen mértékben és hogyan szólt bele az emberiség történetébe (erről többet itt olvashat). Most a német történész, Ronald D. Gerste egy másik, nem kevésbé izgalmas megközelítésből vizsgálja a történelmet befolyásoló tényezőket.

Corvina, 255 oldal, 4490 Ft

A könyv épp a koronavírus-járvány kirobbanása előtt jelent meg Németországban, ezért erről még nem olvashatunk a kötetben. Mindaz, amit most a saját bőrünkön tapasztalunk meg a covid kapcsán, nem először történik meg az emberiséggel. Ronald D. Gerste munkája az ókortól napjainkig elemzi a különböző járványokat, illetve egy-egy kiemelt politikus, államférfi betegségét abból a szempontból, hogy az milyen hatással volt a történelem menetére.

Ma már tudjuk, hogy leggyakrabban a higiénia hiánya és a klímaváltozás kedvez a vírusoknak, esetenként mindkettő. Azonban amíg nem ismerték fel a betegségek terjedésének kiváltó okát, addig egy-egy járvány a sztereotípiák felerősödését is jelentette. Mint például Európában a 14. század első felében berobbant pestis idején, amikor a rengeteg eső okozta éhínség miatt az emberek éheztek és végzetesen legyengültek. Mivel pedig mindezt Isten büntetésének tartották, már meg is volt a válasz arra, hogy kik tehetők felelőssé a fekete halálért, így szerte a kontinensen egymást követték a zsidók elleni pogromok. Az sajnos csak évszázadokkal később tűnt fel az embereknek, hogy amikor az életterük egyre jobban elkülönült a haszonállatokétól, illetve a személyes higiéniára és a csatornázásra is egyre nagyobb figyelmet fordítottak, akkor a megbetegedések száma is jelentősen csökkenni kezdett.

Évezredeken át pusztított

A 20. század második feléig kellett várni arra a pillanatra, amikor egy betegség, konkrétan a himlő kapcsán elsőként a történelemben hivatalosan is kijelentette az Egészségügyi Világszervezet, hogy sikerült felszámolni. Előtte azonban még évezredeken át pusztított a világ minden sarkában. Miután Kínán, Egyiptomon és Afrikán is végigvonult, a középkorban megérkezett Európába. Innen már csak egy ugrás volt, hogy az 1500-as évek elején a konkvisztádorok Amerikát is megfertőzzék vele, akkor még tudattalanul. A hódítóknak gyakorlatilag tényleg csak a lábukat kellett betenniük.

Az őslakosok immunrendszere nem volt felkészülve azokra a kórokozókra, amelyeket egy európai tengerész szervezete már generációk óta ismert.

Hernando Cortez 1519 és 1521 között a hatszáz fős seregével csak azért tudta legyőzni az aztékokat, mert Mexikó 25 milliós lakosságából 18 millió a számukra addig ismeretlen himlő áldozata lett. De aratott az inkák között is a Spanyolországból bevitt influenza, diftéria és tífusz. Ezek néhány évtized alatt az őslakosok 50–90 százalékát vitte el. Innen kezdve – miután morális szempontok szóba sem jöhettek – a találékony hódítók nem késlekedtek a betegségekben rejlő lehetőségek kiaknázásában. Még a 18. században is tudatosan betegítettek meg (értsd: irtottak ki) indián közösségeket úgy, hogy himlővel fertőzött pokrócokat csempésztek be a táborukba.

A behurcolt betegségekkel hódítottak

Bár a védőoltás elődje, az inokuláció a Közel-Keleten már évszázadok óta jól bevált gyakorlatnak számított (amikor is megkarcolták az egészséges ember bőrét, majd a himlő enyhébb lefolyású fajtájában megbetegedett beteg hólyagváladékát juttatták a sebbe), a 18. század e téren is áttörést hozott. Ekkor alkalmazott elsőként Edward Jenner angol orvos védőoltást szintén a himlő ellen, amely olyan hatékonynak bizonyult, hogy 1805-ben Napóleon már az egész hadseregét beoltotta. Pontosan tudta, hogy egy járvány a katonák között a birodalmába kerülhet. Nem is állíthatta meg őket semmi egészen 1812-ig, mikor is az orosz tél még a himlőnél is kegyetlenebb gyilkosnak bizonyult. A Történelmet író betegségekből megismerhetjük emellett a pestis, szifilisz, köszvény, tuberkulózis és az AIDS gazdaságra, politikára, kultúrára gyakorolt hatásait is.

A könyv azonban nem áll meg itt. Ahogy a szerző rámutat: „Ahol kevesek kezében sok hatalom összpontosul, olyan látszólag banális apróságok is jelentős hatással lehetnek a történelem alakulására, mint valamely hatalmasság megbetegedése.” Ebből kiindulva részletesen foglalkozik többek között Bach, George Washington, Lenin és François Mitterrand egészségi állapotával, de olvashatunk John. F. Kennedy titkos (pato)biográfiájáról is (akinek különféle betegségei okán, még elnökké választása előtt, kétszer is feladták az utolsó kenetet).

Kétszer is feladták neki az utolsó kenetet

Gerste részletesen bemutatja, hogyan befolyásolta Sztálin döntéseit az egyre elhatalmasodó paranoiája, valamint hogy Churchill az agyvérzése után miként lett már csak árnyéka önmagának. Helyét Anthony Eden foglalta el, aki azonban szintén nem volt ereje teljében. Három epeműtétje után legalább annyit találkozott az orvosaival, mint a vezérkarával. Néhány történelmileg és egészségileg is viharos évben szinte már csak orvosságokon élt, amelynek eredményeképp a szuezi válságot gyakorlatilag gyógyszer- és amfetaminfüggőként igyekezett kezelni. Még saját parlamenti titkára is úgy nyilatkozott erről utólag, hogy Eden „egészségi állapota miatt nyilvánvaló tévedéseket” követett el. Nem kevésbé hátborzongató belegondolni abba, hogy Hitler szintén gyógyszer- és amfetaminfüggősége miatt nem reagált kellő gyorsasággal Dunkerque-nél – ezzel pedig gyakorlatilag el is dőlt a második világháború.

A Történelmet író betegségek izgalmas és érdekfeszítő olvasmány (szerkesztője Blaschtik Éva, a fordítója Győri László volt), amely az emberiség múltjának nem mindig látható mozgatórugóit tárja fel. A koronavírus miatt a téma sajnos nagyon is aktuális: bármilyen nagy és fejlett civilizáció is képes megrogyni a betegségek rohamai alatt. Mint ahogy egy gyógymód vagy az időben érkező védőoltás is megmentheti.

További cikkek

Kritika, Irodalom

Nem szabad ötletek

Murányi Gábor: Szövedékek. 50 év, 50 írás József Attiláról | Révész Sándor kritikája   A legtöbbet emlegetett, mégis a legkevésbé ismerhető költők...

Történelem

Magyar szivárvány

Kurimay Anita: Meleg Budapest | Falusi Dóra ajánlója   Mikor változott meg a homoszexualitás ideológiai megítélése Magyarországon? meddig volt a...