KÖNYVTERASZ
Három éve, 2017-ben indult a Scolar kiadó fiatal, kortárs szerzők műveit gondozó sorozata, a Scolar Live, és idén már a 25. kötethez közelednek. Néhányan közülük a kiadó állandó szerzői közé emelkedtek. A sorozat szerkesztőjével, Illés Andreával beszélgettünk a válogatás szempontjairól, az internetes közlés fontosságáról, és arról, hogy a szerzőnek is megéri olvasókat toboroznia magának.
– Milyen szempontok döntenek arról, hogy valaki bemutatkozhat a sorozatban? Teljesen ismeretlen is lehet, vagy jó, ha előtte azért publikált már itt-ott?
– Teljesen ismeretlen, soha sehol nem publikált szerzőt eddig nem válogattunk be a sorozatba. Úgy gondoljuk, hogy napjainkban, az internetes irodalmi lapok előretörésével viszonylag nagy a lehetőségük a szerzőknek a publikálásra. Így ha valaki igazi elhivatottságot érez, megvannak a lehetőségei, legalább az online térben. Ezt a pályát folytathatja, erősítheti a papíros könyv megjelenése.
– Milyen az az ideális szöveg, amelyre szinte azonnal felkapja a fejét egy szerkesztő?
– Tömören megfogalmazva: amit az első-második bekezdés után is olvasnék, mert feszíti valami a szöveget, és kíváncsivá tesz, hogyan folytatódik.
– Mit tanácsolna egy még kötet nélkül álló szerzőnek? Mit, és főként mit ne tegyen, amikor kéziratot küld a kiadónak?
– Ez szorosan kapcsolódik az első kérdéshez és válaszhoz. Az interneten számos irodalmi és kulturális lap működik, első körben mindenképpen ezekkel kellene felvenni a kapcsolatot, nekik küldeni rövidebb-hosszabb prózát, illetve verseket. A normál kiadás már egy folyamat következménye, de nem az első lépése. Akkor érdemes könyvkiadóknál próbálkozni, amikor már a szerző kipróbálta magát az olvasók előtt. Olvasókat lehet gyűjteni a közösségi oldalakon, blogokon is.
Nagyon fontosnak tartom, hogy egy szerzőre, az írásaira kíváncsiak legyenek az olvasók – és ezért az alkotó rengeteget tehet.
A kiadókhoz pedig nem túl terjengős szinopszissal és a teljes kézirattal érdemes jelentkezni, de lehetőleg úgy, hogy az első lépésen már túl van a szerző, azaz van online irodalmi publikációja, és fejben már ott motoszkál a következő műve is. A mi kiadónk azokat a szerzőket szereti, akikre hosszú távon is építhet.
– Annak idején a JAK, később a FISZ sorozata tett nagyon sokat a pályakezdő fiatalok bemutatkozása érdekében, hiszen az elsőkötetes szerzők nyűgét (és a veszteséget) nem sok kiadó vette magára. Milyen szerepet tölt be e tekintetben a Scolar Live?
– Úgy vélem, hogy jelenleg e felkarolásnak a legmarkánsabb képviselője Magyarországon a mi kiadónk, ezen belül is a Scolar Live sorozat. Még ebben a nehéz időszakban is évi 4-6 Live-os kötetet jelentetünk meg, bemutatkozási, illetve folytatási lehetőséget adva a debütáló, újrakezdő íróknak, költőknek. Épp most jött ki a nyomdából a nemrég bemutatkozott Juhász Tibor második kötete (Amire telik – kritikát itt, interjút a szerzővel pedig itt olvashatnak), most van nyomdában Hartay Csaba regénye (Lerepül a hülye fejetek). Ebben az évben még legalább három könyvet szeretnénk a sorozatban megjelentetni. Ez egyértelműen irodalmi mecenatúra a kiadó részéről, miközben bízunk abban, hogy idővel egyre inkább szélesedni fog a sorozat ismertsége, és növekszik a kortárs és friss magyar irodalom iránti érdeklődés. És persze a vásárlás is.
– Korábban a magyar irodalmi életben még létezett a „beavatás” fogalma. Egy-egy fontosabb folyóiratközlés lassan, de biztosan elvezetett az első kötethez. Ma viszont az internetes fórumokon a közlés lehetőségei igencsak megnőttek, a beavatással járó megfelelés szinte értelmét vesztette. Ez véleménye szerint megkönnyíti a szerző és a szerkesztő dolgát, vagy inkább nehezíti?
– Ez ismét az első kérdés részét képezi. A Scolar örül annak, hogy sokféle úton-módon publikálhatnak ma a szerzők. Szerintünk ez pozitív változás, ami alkotásra ösztönöz. Nem kell az első megjelenésre 5-10-15 évet is várni akár, mint egykoron. Én az online lapokban megjelenő irodalmat nagyon nagyra tartom. Rengeteg tehetség mutatkozik itt be, és ez biztatást jelenthet az alkotásra.
– A kiadónál mi a stratégia egy-egy ismeretlenebb szerző felépítésében? Miben hisznek: véletlenben, szerencsében, szakmai visszajelzésekben vagy marketingben?
– A szakmai visszajelzéseknek és a marketingnek tényleg nagy jelentősége van, a véletlennek talán kevésbé. Van egy erős marketingcsapatunk, amely tényleg mindent megtesz a szerző és a kötet ismertté tételében. Erre megvannak a klasszikus kereskedelmi- és marketingtechnikák, de a marketingvezetőnk, Borsos Roland erőn felül szervezi az online jelenlétet, illetve normál esetben a bemutatókat, felolvasásokat, recenziók megjelenését, interjúkat. Nagyon fontosak azok a médiafelületek, amelyek egy kicsit szélesebbre tárják a kapukat a szerzők előtt: gondolok itt egy televíziós vagy rádiós bemutatkozásra. Ezekben tapogatózunk, próbálkozunk.
Reméljük, hogy a nagyobb médiák is figyelemre méltatják majd a jövőben az irodalmat és a kortárs szerzőket…
Hiszen a tévécsatornák, rádióműsorok rengeteget tehetnének a kortárs irodalomért: rádiójátékokkal, irodalmi műsorokkal stb. Mi nagyon sokra tartjuk az olvasókat, hiszen nekik adunk ki könyveket. A szakma véleménye is fontos, de a fő ítész mindig az olvasó.
– Mit tehet egy-egy szerző a sikeres bemutatkozása érdekében? Ma elég a tehetség vagy kell valami több is, ami hírértékkel bír?
– Hát, kicsit felszínesen: nem elég jót írni, el is kell hitetni azt. Nagyon sokat tehet egy szerző a sikerért. Ő maga is építgetheti az írói hírnevét, ismertségét. Ebben a közösségi fórumok nagy lehetőségeket kínálnak bárkinek. Noha természetesen személyiségfüggő, ki mennyire lakja be az online tereket. Egy viszont fontos: a szerző tartsa fontosnak az olvasóit! Ne várja el, hogy egyből keresni fogják a könyvét a boltokban, mert bizony az olvasók bizalmáért meg kell harcolni. Kiadónak és szerzőnek egyaránt.
