KÖNYVTERASZ
Évek óta minden karácsony előtt megbeszéljük a családdal, hogy csak szimbolikus ajándékokkal lepjük meg egymást, mert a lényeg, hogy együtt legyünk. Idén viszont a távolságtartással tudunk egymásra a legjobban vigyázni. Épp ezért felértékelődik az ajándékozás jelentősége is. És vele a fő kérdés: vajon minek örülnének a szeretteink igazán? Szerencsére remek könyvek közül válogathatunk: karácsonyi ajánlónk befejező részében nagymamáknak.
Talán a nagymamáknak volt mindig is a leghálásabb feladat könyvet venni. Különben honnan is vettek volna annyi ötletet az esti mesékhez, amelyeket az unokáknak mondtak fejből lefekvés előtt. Erős és okos királynőkről, elmúlt nagy időkről, lélegzetelállító utakról itthon és messze földön, szerelmekről és finom ételekről. Elevenek voltak ezek a mesék és tele élettel. A mostani válogatásunkba is csupa olyan könyvet emeltünk be, amelyeket nem csupán jó olvasni, de ugyanolyan jó lesz majd meghallgatni is az ő előadásukban.
Aki szeret elmerülni a nem túl távoli múlt színes eseményeiben, annak különleges olvasmányélményt nyújt majd Sal Endre Mi, magyarok a századelőn című könyve. Az Újságmúzeum internetes portál alapítója és szerkesztője ebben a kötetében 51 történeten keresztül tárja elénk a 19-20. század fordulójának híres-hírhedt magyar históriáit. Párbajok, öngyilkosságok, szerelmek, úttörők, szenzációk és átverések elképesztő híreiről olvashatunk, miközben azt is megtudjuk, hogy kit hívtak a magyar Pompadournak, ki akarta megölni Jászai Marit, vagy hogy milyen botrány kapcsolódik a Meseutó csodakocsijához? És egy eddig sosem hallott történetet is megismerünk 1908-ból, arról a két szerelmes fiatalról (a magyar Rómeóról és Júliáról), akik a származásuk miatt nem házasodhattak össze, ezért inkább a közös halált választották – még ha a végzet végül nem is úgy érte el őket, ahogy azt eltervezték. Haláluk egész Budapestet megrázta, no de mi köze mindehhez a Gundel családnak? Az olvasmányosan megírt körömportrékból feltárul előttünk a régi magyar társadalmi osztályok élete és történelmünk egy kevésbé ismert szegmense. A csodálatos kivitelezésű albumot a korabeli újságokból válogatott fényképek teszik elevenné.
Alig pár évvel később, épp a második világháború kirobbanásakor kezdte el írni Naplóját Kucses Éva, akit hamarosan Janikovszky Évaként ismer meg az ország. A tizenkét és tizennyolc éves kora között vezetett naplójában már felfedezhetőek a jellegzetes „janikovszkys” stílusjegyek, ugyanakkor pedig különleges kordokumentumként is olvasható, egy rendkívüli korszakról szóló érzékeny beszámolóként. A háború fokozatosan nyomra rá bélyegét az ő életére is: félig zsidó származása miatt családjának egy részét deportálják. Bizony nem könnyű olvasni az ezt követő karácsonyról. Janikovszky azonban végig erős tud maradni, ő az, aki anyja mellett még a ház többi lakóját is támogatja, biztatja a bombázások idején. És közben szerelmek szövődnek, barátságok alakulnak, és jön az érettségi. Vagyis mindenről szó esik, ami egy kamaszlány életének szerves része. Aki szereti az írónő könyveit, az a korszak drámaisága ellenére a fiatalkori naplójában is megtalálja a humor és az életigenlés hangját. Fiával, Janikovszky Jánossal itt olvashatnak interjút a könyvvel kapcsolatban.
Ha könnyedebb formában is szeretne olvasni a történelemről, akkor az itthon is méltán népszerű szerző, Philippa Gregory A füvesasszony című könyve ideális választás lesz számára. A regény egy új sorozat első darabja, melyben már nem a királyi udvar tagjai, hanem az alsóbb osztályok szemszögéből mutatja be a kiválasztott korszakot. A könyv a 17. századi forrongó Angliába kalauzol minket, annak is egy eldugott sarkába, ahol egy bába, egy füvesasszony élete kerül veszélybe. Nem csak a váratlanul fellobbanó szerelem, hanem már a hosszú ideje tartó polgárháború miatt is. Minden jel arra mutat, hogy a tragédia elkerülhetetlen. Vagy mégis van kiút? A katolicizmus maradéka harcol a puritanizmussal, Cromwell áll szemben I. Károllyal, de az árulás, a cselszövés és a boszorkányság is fontos szerepet kap a regényben. Az angolszász irodalom tudvalevően rendkívül olvasmányosan dolgozza fel saját történelmét, ám ebből a mezőnyből is kiemelkedik Gregory, akinek könyvei – lévén a szerzőjük történész – amellett, hogy megbízható és hiteles hátteret adnak a korról, egyben izgalmas kalandregények is.
Azokat, akiket a királyság és a monarchia intézménye mind a mai napig érdekel, szintén a brit történelem egyik emblematikus alakjáról írt könyvet ajánljuk figyelmébe. Clive Irving Az utolsó királynő című könyvében a leghosszabb ideig uralkodó királynő, II. Erzsébet életét dolgozza fel. S mindezt úgy, hogy közben kellő távolságot tart a királyi családot övező bulvárcirkusztól, az agresszív és tolakodó lelkesedéstől, és figyelmét mindvégig a „nagy ricsaj hátterében meghúzódó igaz történetekre” összpontosítja. A brit sajtóélet egyik legelismertebb tagja kellő távolságtartással kritikával elemzi a királynő életét, és a monarchia mint meglepően törékeny intézmény túlélésében játszott szerepét. A könyv nem csupán hiteles korrajz, hanem azt is meggyőző erővel mutatja be, hogy miként változott meg drámai módon a sajtó és királyi ház viszonya (VIII. Eduárd lemondásától kezdve), s miként vezetett el ez végül Diána halálához és a királyság megroggyanásához.
Fráter Erzsébet biológus több kontinens számos országának botanikus kertjeiben és természetvédelmi területein megfordult már, így a Szentföldön is. Talán ott jöhetett az ötlet, hogy egy könyvet szentel a Biblia ételeinek. Alapvetően ne konkrét receptekre számítsunk (ezek már a múlt ködébe vesznek, bár azért sok jó ötlettel szolgál a könyv), az igényes és a szemnek is igen tetszetős album inkább arra keresi a választ, hogy miért kellett a vizet borozni, hogyan tudott a só megízetlenülni, s vajon miért evett Dániel csak zöldségeket. A nagy sikerű ismeretterjesztő könyve után (A Biblia növényei) Fráter figyelme a korabeli élelmiszer-alapanyagok, állati és növényi eredetű ételsorok és táplálkozási szokások (étkezési tilalmak, szabályok) bemutatása felé fordult, de ugyanígy mesél az éhezésről is (böjt, éhínség). Az alapos, egyszerre szórakoztató és ismeretterjesztő könyv azoknak is nyújt számos meglepetést, akik alaposan ismerik a Szentírást, ám azoknak is, akik világi szempontokból közelítik meg az izgalmas korszakot, és átfogó botanikai, kultúr- és gasztrotörténeti tablóra vágynak.
Természetet kedvelő szüleink, nagyszüleink már tervezhetik is a következő túrájukat, miközben a Barna Gábor által összeállított országjáró albumot, a Magyar zarándokutakat lapozgatják. A gyönyörű album segítségével termékeny várakozássá alakulhat át a jelenlegi, frusztráló tehetetlenség érzése, amelyet a járványhelyzet és a téli időszak együttesen jelenthet szépkorú szeretteinknek. Ahogy a szerző kiemeli, napjainkra a zarándoklat és a búcsújárás mellett egyfajta vallásos turizmus is kialakult, amelyben a vallási tartalom ugyan kissé visszaszorult, ám megjelent helyette a művészettörténeti, kulturális, és a lokális történelem iránti érdeklődés. A könyv mindegyik megközelítésben remek útitárs és idegenvezető lehet: segít mind a lelki elmélyülésben is, mind a gyönyörű tájak, gasztronómiai élmények és különféle hagyományok felfedezésében. Az album tizenegy Kárpát-medencei zarándokútvonal hosszabb-rövidebb szakaszán vezet végig, bemutatva annak minden állomását: apró falvakat, templomokat, kegyhelyeket, és még a szálláshelyekkel kapcsolatban is találunk benne hasznos tippeket.
