KÖNYVTERASZ
Bár az életünket most is nagyban megnehezíti a pandémia, szerencsére remek történelmi témájú könyvek közül válogathatunk a bezártságban. Vajon mennyit tudunk – az épp aktuális politikai ideológiáktól függetlenül – történelmünk legkülönösebb 133 napjáról, vagy az elmúlt évek során kényes kérdéssé vált migrációról? Gondolták volna, hogy a statisztikai számok mennyi mindent elárulnak egy nemzet múltjáról? Akárcsak a humorral átszőtt megközelítés. Az időjárás hatásairól pedig már nem is beszélve.
Történelmi toplistánk első helyére márciusban Hatos Pál régóta várt könyve, a Rosszfiúk világforradalma került. Ahogy azt Benedek Szabolcs értő kritikájában olvashatjuk: „A Tanácsköztársaság története sajátos zárványa a magyar történelemnek. Megkockáztatom, hogy annak egyik, világtörténelmi léptékben nézve is legkülönlegesebb epizódja. Számos ponton akkor is, ma is értetlenséget szül, mindmáig keressük a helyét.” A történész a rá jellemző éleslátással, alapossággal és kritikai érzékkel mutatja be nem csupán az eseményeket, de az azokat alakító kulcsfigurák személyiségét is. Történelmünknek ezen időszaka még ma is könnyen ébreszt indulatokat, többek között erről is beszélgettünk a szerzővel. Az összefüggések megismeréséhez és megértéséhez a Rosszfiúk világforradalma minden korosztály számára izgalmas és olvasmányos magyarázatokkal szolgál.
A hónap legjobbjait összesítő lista második helyére egy olyan könyv került, amely egy nem kevésbé fontos témát, a migráció kérdését járja körül. Glied Viktor politológus Az európai migráció két arca című munkájában részletesen kifejti a 2014–2016-os migrációs válság előzményeit, valamint jelen helyzetét Európában, miközben az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos megállapításait is elemzi. „Szó esik az elöregedő, a hazai népesség fogyásával szembenéző Európáról, a helyzet munkaerőpiaci és nyugdíjrendszert érintő következményéről, illetve a bevándorlás nagyvárosokat befolyásoló hatásáról” – írja Pető Iván a könyvről írt részletes kritikájában. A szerző olyan nézőpontokat is felvet, amelyek révén komplexebb kép rajzolódhat ki az olvasóban. Egy biztos: erről a teljes mértékben átpolitizált és hazánkban kiemelten kényes témának szánt ügyről magyar kutatóként Glied az első, aki szakmailag ennyire átfogó és alapos elemzést írt.
Egy igen különleges könyvet ajánlunk válogatásunk harmadik helyén. A Rózsa Dávid és Rovács Barna által szerkesztett A számontartott nemzet című album rendkívüli vállalkozás: a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában őrzött, különböző tematikájú térképek közreadása és elemzése segítségével mutatja be Magyarország Trianon előtti és utáni évtizedeinek történelmét. „Vizsgálja az évtizedenkénti népességszám-alakulást, születés- és halálozásszámokat, nemek és korosztályok arányát, népsűrűséget, kivándorlást és visszavándorlást.
A térképek és szövegek okos „összejátszása” jellemzi a nemzetiségi térképeket is” – írja Daniss Győző alapos kritikájában. A kísérő tanulmányokból mélyebben is megérthetjük nemzetünk talán legviharosabb évtizedeinek – többek között – gazdasági és etnikai mutatóit, miközben olyan, a mindennapi élet nehézségeit érzékeltető információkat is kapunk, mint hogy hol mennyi húst és tejterméket fogyasztott a lakosság fejenként évente. Ez a nagyszabású munka egyaránt számot tarthat a legalaposabb kutató és a laikus olvasó érdeklődésére.
„Izgalmas, szövevényes és nagyon magyar!”, írtuk Benedek Szabolcs Király! című könyvéről, amelyet minden olyan fiatal és nem fiatal felnőttnek egyaránt jó szívvel ajánlunk, akik a történelemben nem csupán a pátoszt, hanem a humort is képesek észrevenni. „Azt szerettem volna megmutatni, elsősorban a fiataloknak, hogy ez a tudományág nem bemagolandó évszámokból áll, hanem hozzánk hasonlóan hol jobb, hol rosszabb tulajdonságokkal rendelkező emberekkel megesett, erősen életszagú eseményekből.” – mondta a szerző a vele készült interjúnkban. A könyvben rövid portrékban mutatja be az összes királyunk történetét, és oldott stílusban teszi letehetetlen olvasmánnyá múltunk nemritkán véres és bonyolult évszázadait. Ahogy írtuk: „Egészen biztos vagyok benne, hogy akit ez a könyv megfertőz, az már ellenállóvá válik a minket tépő balsors gondolatával szemben. S talán úgy látja majd ezt a röpke időszakot, amely igenis bővelkedik a jó sztorikban, vicces fordulatokban és tanulságoktól sem mentes helyzetekben.”
És egy igazi csemege a toplistánk végén: „Marcus Rosenlund finn szerző könyve (Az időjárás és a történelem) meggyőző példatár arra, hogy az időjárás miképpen befolyásolta az életünket az ősidőktől kezdve egészen a jelenig.” Nem is sejtenénk, hogy mennyire meghatározó tényező volt (?) ez a történelmet alakító nagy csaták és inváziók szempontjából (is). Ahogy ajánlónkban írtuk: „Az időjárás és a történelem számos rejtett és nyilvánvaló, ám valahogy mégsem kellőképpen tudatosult összefüggésre hívja fel a figyelmet a maga könnyed, csacsogó, finom humorral átszőtt, a jelenkorig nyúló elemzéseivel, kikutatott adalékaival.” A szerzőt „Nem véletlenül tüntették ki Finnországban a Topelius-díjjal, ezzel is elismerve azt a tényt, hogy mindenki számára érthetővé és élvezhetővé tudja tenni a tudományt. Pontosabban tudományokat, hiszen a könyvben nem csupán a történelem, az éghajlattan, a meteorológia, de a geológia, a kultúrtörténet is fontos szerepet kap.”
