KÖNYVTERASZ
Nem múlhat vagy kezdődhet el az új év leltárkészítés nélkül, így mi is számbavettük, hogy számunkra melyek voltak a tavalyi év legfontosabb és legjobb könyvei. Idegenek, gének és alternatív tények között kerestük az igazságot. Vagy legalábbis azt, amit a tudósok meg tudnak magyarázni. Történelmi toplistánk után most a tudományos ismeretterjesztés kategóriájában hirdettünk győzteseket.
10.
Több szempontból is az év egyik legérdekesebb könyvének számított a Harvard Egyetem csillagászat tanszék volt vezetőjének okfejtése, amely a 2017-ben észlelt furcsa csillagközi objektum (’Oumuamua) kapcsán született. Avi Loeb a tudományos karrierjét tette kockára azzal, amikor művében azt fejtegette, könnyen lehet, hogy egy idegen civilizáció első nyomait láthattuk a Nap mellett elhaladva. Ám talán ennél is fontosabb volt, hogy saját példája révén is rávilágított a földönkívüli élet kutatásait évtizedek óta megbélyegzik és komolytalannak nevezik, holott alapjában véve nagyon is racionális gondolat azt feltételezni, hogy nem vagyunk egyedül a végtelen univerzumban. A több mint nyolcszáz publikációval rendelkező tudós műve egyben „személyes vallomás is arról, hogy miért hajlandó kiállni a földönkívüliek elmélete mellett”, írtuk róla. A számos kritikát és gúnyoldódást kiváltó könyv izgalmas gondolatkísérlet, amely élesen megosztja az olvasóit. A szerzővel itt olvashat interjút. (Agave, 256 oldal, 3580 Ft)
9.
Az sem árt, ha a csillagos ég után néha a lábunk elé nézünk, hiszen olykor egész birodalmak rejtőzhetnek alattunk. A „hangyás” szerzőpáros – Susanne Foitzik az evolúciósbiológia professzora és Olaf Fritsche biofizikus, tudományos újságíró – számos izgalmas, érdekfeszítő és lebilincselő részletet gyűjtött össze erről az államalapító rovarról. Meg persze a megfigyelésükön dolgozó tudomány fifikás módszereiről, hogy minél jobban megértsék ezt a hallatlanul izgalmas és összetett világot, amely számos tanulsággal szolgálhat nekünk. Láthatjuk a háborút indító és békét kötő, a kertészkedő és a rabszolgatartó, vagy a mérnöki leleménnyel bolyt építő hangyákat. „A színes fotók, a karikatúraszerű, mégis tudományos igényű rajzok, a modern grafikai tervezés mind-mind egy nagyon igényes, míves színvonalú, és tulajdonképpen letehetetlen ismeretterjesztő könyvvé emelik ezt az alkotást”, írtuk a könyvről. (Park, 308 oldal, 3999 Ft)
8.
Méghogy rég lejárt lemez lenne ez a több évszázados ügy! Hiszen a tudomány és a vallásos dogmák között zajló pere igazából 1992-ben ért véget, amikor a Vatikán végképp rehabilitálta a csillagászt. Ma viszont, amikor ismét újult erőre kaptak a tudománytagadók, és mindennapossá vált az igazság és a tudomány eredményeinek relativizálása, érdekes párhuzamot fedezhetünk fel az eretnekség akkori vádjaival. Az asztrofizikus Mario Livio, aki korábban az elméleti fizika professzora volt, később viszont tagja volt a Hubble űrteleszkópot működtető stábnak, ma a tudománytörténet egyik legolvasottabb népszerűsítőjének számít. A viadal Galilei és az egyház között már az első pillanatoktól egyenlőtlen volt, ezt igen részletesen mutatja be a könyv, amely nem csupán a tanok közérthető ismertetése, hanem egyben a tudomány szabadságának védirata is. Ahogy Adam Ries, Nobel-díjas fizikus fogalmazott: „Ma jobban, mint valaha, szükségünk van rá, hogy megértsük, mi tette Galileit az igazságkeresés szinonimájává”. (Európa, 279 oldal, 4399 Ft)
7.
A kanadai származású biológiai antropológus, Stephen Le lényegre törő, sok humorral fűszerezett könyvét mindenképpen olvassuk el mielőtt belevetjük magunkat az étkezés örökös reformjáról szóló cikkek és mítoszok tengerébe. A civilizációs betegségek (az elhízástól a köszvényen át akár a rövidlátásig) terjedésének okai ma már egyértelműen visszavezethetők az őseinkhez képest jelentősen megváltozott étrendünkre. Miközben a megoldás nincs is messze tőlünk: hallgatnunk kellene a nagy múltra visszatekintő konyhai kultúrák alapszabályaira, amelyek még távol estek az élelmiszeripar modern módszereitől, és úgy táplálkozni, ahogy a származási hely szerinti elődeink tették évszázadokon át. A szerző nem tesz igazságot a húsevők és vegetáriánusok között, viszont színesen ecseteli a rovarok fogyasztásának előnyeit, és azt is megtudhatjuk, hogy a gyümölcs sem par excellence egészséges étel. „Tekintélyes mennyiségű, a könyvben is jelölt felhasznált irodalom alapján, valamint az evolúciós biológia legújabb eredményeit figyelembe véve fogalmazza meg könnyen betartható ajánlásait”, írtuk a könyvről. (Typotex, 252 oldal, 4500 Ft)
6.
A nyelv is olyan, akár a futball: egy kicsit mindenki úgy hiszi, hogy ért hozzá. És mindenkinek van legalább egy elmélete, hogy honnan is ered, miként fejlődött ki. Pedig ha valóban meg akarjuk válaszolni a kérdést, szinte megszámolni is nehéz, hogy hány tudományterület eredményeit kellene áttekintenünk. A svéd Sverker Johansson egy nyomozó elszántságával és egy polihisztor felkészültségével vágott bele, hogy az állatvilágban elejtett nyomok segítségével eljusson a maga meggyőző, tényekkel és érvekkel alátámasztott verziójához. A fanyar humort sem mellőző keresésében pedig érintjük többek között a filozófia, az evolúciós biológia, paleoantropológia, régészet, genetika, anatómia, etológia, neurológia, pszichológia és a szociálantropológia területét. Az ismeretterjesztés legjobb hagyományait követő könyv „lebilincselő utazás a régmúlt korok mélyére, hogy ráleljünk az emberré válásunk idejére és mikéntjére, mindezt pedig kellő adag iróniával, szerénységgel és személyességgel”, írtuk róla. (Európa, 414 oldal, 4999 Ft)
5.
Ahogy azt már a történelmi toplistánk kapcsán is mondtuk, a hazai könyvkiadás gyorsan reagált a világjárványra, s egyre másra jelentek meg a hol jobb, hol felületesebb kiadványok, hogy minél hamarabb felhozzuk magunkat virológiából, s legalább az alapszavakat megértsük. Itt van máris egy: a zoonózis. Az a folyamat, amikor a kórokozó állatról emberre ugrik át, és betegséggel vagy halállal járó fertőzést alakít ki. Mint a bubópestis, az AIDS, az influenza számos fajtája, és igen, a koronavírus is. David Quamenn 2013-ban írt könyvében nem kevés előrelátással szögezte le: ez a fogalom a „jövő egyik kulcsszava, amelyet a 21. században óhatatlanul sokat fogunk használni”. A gazdaváltást ugyanis mindennél jobban elősegíti a környezet pusztítása, a túlnépesedés, vagyis az ökológiai katasztrófa felé sodródó világ. Tehát jobb minél hamarabb megérteni az efféle fertőzések mibenlétét. A könyv gördülékeny stílusa annak is betudható, hogy az amerikai szerző ugyanúgy jeleskedik az irodalomban, mint a tudományos ismeretterjesztésben. Ez pedig garancia rá, hogy egy pillanatig sem fogjuk unni ezt az igen átfogó és megbízható áttekintést. (Park, 537 oldal, 5499 Ft)
4.
A szerző halott, a mű beszél helyette, vélik és hirdetik sokan. De az alkotás folyamatát miért is ne határozná meg döntő módon alkotója pszichés állapota, sokszor nem is tudatosodó döntései. Gerevich József a hazai művészetpszichológia jeles művelője minden eddigi könyvénél átfogóbb betekintést enged a művészek (képzőművészet, zene és irodalom) lelkivilágába. A pszichiáterként pszichológusként, addiktológusként és pszichoterapeutaként is ismert szerző a pszichobiográfiai elemzés módszerével tárja fel azokat az összefüggéseket és ellentmondásokat, amelyek az itt bemutatott több száz alkotó és alkotásaik kapcsolatát jellemzik. A több évszázadot átölelő és a kortársakig nyúló összegzés a művészek motivációi alapján kapcsolja össze és foglalja rendszerbe a műveket, és számos kulcsot ad az ikonikus alkotások megértéséhez, befogadásához. És persze „rengeteg aha-élménnyel lehetünk gazdagabbak. Egyrészt a már ismert vagy kevésbé ismert alkotások felfedezésében, másrészt az emberi kultúra és psziché kapcsolatát illetően”, írtuk a könyvről. A szerzővel itt olvashat interjút. (Labirintus, 399 oldal, 11 990 Ft)
3.
Vannak olyan gondolkodók, akikre akkor is érdemes odafigyelni, ha épp elszámolnak ötvenig. Tamás Gáspár Miklós vitathatatlanul ezek közé tartozik, még ha kijelentései oly sok vitára is adnak néha okot. Az erdetileg angol nyelven írt marxista politikafilozófiai elemzéseit csokorba szedő kötet két magyar nyelven született nagyszabású tanulmányt is tartalmaz és nem kevesebb dologra vállalkozott, mint politikai és történeti fogalmaink tisztázása. A kötet ugyan nem hibátlan, hiszen „nem áttekinthető szerkezetű, lényegre törő, pontról pontra követhető szövegekkel van dolgunk – noha ennek eszmei és tartalmi akadályai nem lennének –, hanem olyan esszékkel, amelyek tele vannak kitérőkkel, a kitérőkből kiágazó kitérőkkel, és a kitérők kitérőiből kitüremkedő, olykor szertelen méretű zárójelekkel és lábjegyzetekkel, amelyek között alkalmasint elvész a szerző erudícióját irigykedve csodáló olvasó”, írtuk róla. Ennek ellenére ott a helye az év legfontosabb tudományos kiadványai között, mert inspiráló és megtermékenyítő hatását tekintve megkerülhetetlen könyv született. (Kalligram, 456 oldal, 4990 Ft)
2.
Jó lenne elhinni, hiszen sok minden alól felmentést kapnánk, de messze nem lenne igaz: a minket irányító erőknek nem sok közük van a misztikumhoz, nagyon is anyagi természetűek. A gének, azok véletlenszerű vagy meghatározott módosulatai, illetve a környezet hatásai okoznak ilyen vagy olyan változást gépezetünk működésében. Vagyis: mutasd a génháztartásod, és megmondom, hogy ki vagy. Az Indiana Egyetem Orvostudományi Karának professzora, Bill Sullivan „szellemes és laza stílusa megédesíti a keserű pirula lenyelését, vagyis azt, hogy elfogadjuk, legegyedibb jellemvonásaink zömét akaratunkon kívül álló tényezők irányítják. Köztük a már említett génjeinken és az azokat ért korai környezeti hatásokon túl evolúciós múltunk, sőt képzeljék el: a bennünk élő mikrobák, baktériumok és gombák is”, írtuk a könyvről. Ennek szellemében talán már könnyebb megemészteni, hogy az említett tényezők döntő hatást gyakorolnak viselkedésünkre, hangulatunkra, személyiségünkre, de meghatározzák fóbiáinkat, kulináris ízlésünket, nemi érdeklődésünket és politikai nézeteinket is. Nem árt tehát komolyan venni őket. (Scolar, 350 oldal, 4975 Ft)
1.
Az elmúlt pár év fényesen demonstrálta: korunk egyik nagy kihívása, hogy mit kezdünk a tudás elszánt ellenségeivel. És persze az igazság relativizálásával. Ezért mindennapos feladattá vált megkülönböztetni a realitás tükröző tényeket az alternatív tényektől, a valós híreket a „fake news”-tól, különben saját torzító buborékjaink foglyai maradunk. A svéd filozófus, Åsa Wikforss szerint ezen képességek hiányában nem csoda, hogy elveszítjük a hitünket az igazság megtalálásának lehetőségében, ez pedig az egyre égetőbbé váló problémák (a klímavátozástól a vakcinák elfogadásáig) esetében perdöntő lehet. „Még ha a szerző politikai észrevételeivel nem is ért egyet valaki, a tény mibenlétével kapcsolatos filozófiai okfejtésével nehezen lehet vitába szállni. Közérthető és olvasmányos stílusa nem hagy kérdést az olvasóban, miközben fontos támpontokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes figyelembe vennünk”, ha a realitás talaján kívánunk maradni, írtuk a könyvről. Mind egyre aktuálisabbá váló témája, mind megközelítésmódja és mindenki számára követhető érvelése miatt az Alternatív tények a 2021-es év legfontosabb tudományos ismeretterjesztő munkája. A szerzővel itt olvashat interjút. (Typotex, 243 oldal, 3500 Ft)
