KÖNYVTERASZ
Nem múlhat vagy kezdődhet el az új év leltárkészítés nélkül, így mi is számbavettük, hogy számunkra melyek voltak a tavalyi év legfontosabb és legjobb könyvei. Először történelem kategóriában hirdettünk győzteseket. Nem volt könnyű, hiszen 2021 is bővelkedett jobbnál jobb munkákban.
10.
A tavalyi évet, ahogy a korábbit is, jobbára a járvány uralta, s ez természetesen a könyvkiadásban is nyomot hagyott: egyre-másra jelentek meg a pandémiákkal, járványtörténettel foglalkozó kötetek. Ezek közül méltán emelkedett ki a brit orvostörténész átfogó munkája, amelyben a spanyolnáthától az AIDS-en és az ebolán át a mindennapjainkat felforgató koronavírusig kalauzolt el minket. A történelmi és orvosi szempontból igen alapos könyv „olvasmányosan és igen érdekfeszítően mutatja be az elmúlt több mint száz év legpusztítóbb járványainak történetét politikai, gazdasági szempontból”, írtuk a kötetről. A járványok által keltett félelmet és felfordulást is úgy ecseteli, mintha nem is velünk történt volna meg, hanem egy regényíró fantáziája szüleménye lenne. (Kossuth, 365 oldal, 4800 Ft)
9.
Mindig is érdekfeszítő, ha valaki egy látszólag marginálisnak gondolt esemény mentén meséli újra vagy kicsit másként a történelmet. Majtényi György egy igazi szenvedély, a vadászat szemszögéből rajzolja meg az elmúlt század egy-egy korszakot meghatározó politikusának alakját. De nem csupán az a fontos, hogy miként állt Horthy, Rákosi vagy Kádár kezében a puska. Hanem az is, hogy milyen politikai célokra használták fel ezt a hobbit, és az alkalmi vagy megválogatott vadásztársaságok hogyan tükrözték az adott kor berendezkedését. „A kortörténeti kislexikonként is szolgáló könyv egyszerre beszél vadászatról és vadgazdálkodásról, illetve arról, hogy e tekintetben nincs nagy különbség a különböző korszakok, beleértve a mai újfeudalizmus elitjei között”, írtuk a könyvről. A szerzővel pedig itt olvashat interjút. (Open Books, 242 oldal, 4999 Ft)
8.
„Talán nem is jelenhetett volna meg ennél alkalmasabb időpontban a 25 éven át amerikai egyetemen tanító gazdaságtörténész áttekintése”, írtuk Berend T. Iván könyvéről, amelynek magyar verziója – nem kis kiadói bravúrként – csak pár hónappal követte az eredeti angol kiadást. Egy olyan időszakban, amikor könnyen az Európai Unió vagy Brüsszel ellen lehet hangolni a közvéleményt, igencsak szükség van a hasonló higgadt és alapos összegzésekre. Ráadásul olyasvalaki írta meg az EU történetét, aki első hat évtizedét Európában, egy leendő tagországban töltötte. Vagyis testközelből tapasztalta meg, hogy miért nincs ennél jobb jövőforma a kontinens számára. A szerzővel itt olvashat interjút. (Kossuth, 351 oldal, 3990 Ft)
7.
Az Európai Unió megítélésénél is forróbb téma, amikor a szomszéd szemével pillantunk rá a múltunkra. A legtöbb sebet a román nézőpont után talán a szlovák jelentené. Kollai István munkája a szlovák történelemszemlélet vizsgálta meg közelebbről, vagyis azt, hogy „miként gondolkodnak a szlovákok arról, amit mi magyar történelemként ismerünk”. Hogyan fest az ő elbeszélésükben a fehér ló mondája, mi táplálja az előítéleteket és a túlhevült történelmi vitákat, és egyáltalán: miért használnak a szomszédaink két elnevezést is Magyarországra. A roppant izgalmas könyv ugyanakkor túlmutat a tárgyán, írtuk róla kritikánkban, s ha nem is táplál illúziókat a terhelt viszony kapcsán, hozzájárul az empátia felkeltéséhez. A szerzővel itt olvashat interjút. (Akadémiai, 260 oldal, 4500 Ft)
6.
Ungváry Krisztián egyik legfontosabb műve, a Budapest ostroma tavaly immár a nyolcadik javított és bővített kiadásához érkezett el. Ennek kapcsán nyilatkozta lapunknak, hogy önálló kötetet szentelne a 102 napos ostrom egyik legkényesebb, a mítoszok és ferdítések táptalajának szolgáló eseményének, az 1945-ös kitörési kísérletnek. A mítosztalanítástól már eddig sem visszariadó történész munkája igen részletesen foglalja össze mindazt, amit a budai védők elkeseredett haditettéről tudunk. Ám talán ennél is fontosabb, hogy emellett a forrásokról (visszaemlékezések), a hadtörténeti esemény kapcsán felmerülő történetírói problémákról is beszél. Vagyis mindarról, ami máig torzítja az emlékezetet és gátolja a higgadt, indulatoktól mentes tiszteletadást. (Jaffa, 454 oldal, 4999 Ft)
5.
Nem csupán az fontos, hogy a szomszédaink miként látnak minket, hanem az is, ahogy mi tükröződünk a világ szemében, mely világ számunkra legtöbbször a művelt Nyugatot jelentette. Ezért is óriási vállalkozás volt az a könyv, amely a sajtó hajnalától, 1848-tól mindmáig gyűjtötte össze azon újságok címlapjait, ahová felkerültek a hazánkban zajló események, politikusok vagy világraszóló kulturális sikerei. A tanulságokat neves történészek (Hermann Róberttől Romsics Ignácon át Tölgyessy Péterig) vonták le igen érdekfeszítő szövegekben. Kiderült például, hogy legtöbbször 56 kapcsán kerültünk fel a címlapokra és Kádár könyvelhette el a legnagyobb megítélésváltozást. A jeles szerzők és avatott szerkesztőségi alkotótársak tartalmas és – nem mellesleg – nagy alakú, látványos küllemű könyvet adtak a kezünkbe, írtuk a kiadványról. A szerkesztővel itt és itt olvashatnak interjút a válogatás kapcsán. (TranzPress, 356 oldal, 11 900 Ft)
4.
Eörsi László azon történelemhamisítók ősellensége, akik szeretik feketén-fehéren látni és láttatni a történelmet, azon belül is 1956 eseményeit. Ám a történész „fölöttébb kellemetlen ellenfél, miután az igazságnak elkötelezett bajnok találkozik benne a pozitivista gőzhangyával”, írtuk róla új könyve kapcsán, amelyben a forradalmi események kapcsán kivégzettek életrajzait gyűjtötte össze. A 254 sors kapcsán jóval árnyaltabb képet kapunk 56 mártírjairól és nem mártírjairól, példaképekről és nem példaképekről. Arról, hogy honnan érkeztek és milyen – az ünnepi képbe olykor nehezen beilleszthető – előélettel rendelkeztek. Az iratok kapcsán pedig rálátunk a perekre, az ítélkezés akkori mechanizmusára. Eörsi, aki három évtized munkájával városrészről városrészre haladva tárta fel 56 eseményeit, ismét megkerülhetetlen munkát tett le az asztalra. A szerzővel itt olvashat interjút. (Kossuth, 608 oldal, 5990 Ft)
3.
A huszadik századot alapjaiban határozták meg a katonai sikereket elérő, tekintélyelvű és rendpárti államférfiak, akik döntő módon szabták meg nem csupán országuk sorsát, de a világtörténelem menetét is. Hat vezér: a román Ion Antonescu, a spanyol Francisco Franco, a magyar Horthy Miklós, a finn Gustaf von Mannerheim, a francia Philippe Pétain és a lengyel Józef Piłsudski életrajzát írta meg Romsics Ignác. „A párhuzamos életrajzok egyik nagy erénye, hogy függetlenül az olvasónak a tekintélyelvű, autokratikus, diktatórikus berendezkedésről, vezetési módszerekről, a demokrácia ilyen-olyan korlátozásáról vagy egyenesen felszámolásáról alkotott véleményétől, világosan mutatja, hogy a hat szereplő között, a felszíni hasonlóság ellenére valójában milyen lényegi különbségek mutatkoznak”, írtuk a kötetről, amelynek nagy erénye – a korábbiakhoz hasonlóan – a tárgyilagos hang, a minősítéseket kerülő leíró elemzés. A szerzővel itt olvashat interjút. (Helikon, 387 oldal, 4499 Ft)
2.
Az egyik legismertebb brit történész, Ian Kershaw nagyívű munkája az ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve mondja el Európa 1914 és 1949 közötti történetét (a monumentális Európa-történet második kötete, amely 2017-ig követi az eseményeket, idén jelenik meg). A rutinos szerző arra is ügyelt, hogy az egyes fejezetek önállóan is kiválóan olvashatók és fogyasztható terjedelműek legyenek, vagyis A pokolba és vissza igencsak kézreáll annak, aki nem folyamatosan, regényként kívánja olvasni az igen alapos munkát. „A mű legnagyobb érdeme azonban minden bizonnyal a szemlélete, értve ezen nem elsősorban a szerző véleményét, hanem azt, ahogyan a történelem iránt érdeklődő számára összefüggéseiben, rendszerben mutatja be a korszakot”, írtuk róla. Kershaw kivételes eleganciával megírt tablója egyszerűen nem hiányozhat a történelmet kedvelők polcáról. (Kossuth, 623 oldal, 6990 Ft)
1.
Már az 1918-as összeomlás és forradalom történetének megírásával (Az elátkozott köztársaság) is jelezte, hogy kiválóan ért a huszadik századi történelmünk legkényesebb, máig heves vitákat és politikai ellentéteket szító eseményeinek sokoldalú bemutatásához. A Tanácsköztársaság, ha lehet, még az őszirózsás forradalomnál is megosztóbb a megítélését tekintve. Ám Hatos Pál a könyvében „összefüggéseket mutat meg, nem mellesleg pedig mélységeiben árnyalja és tárja föl azokat a részleteket, amelyek fölött eddig hajlamos volt elsiklani a figyelem, holott nem egyszer bennük rejtőzhettek a mozgatórugók. És miközben nem kerüli ki egyes következtetések kimondását, olyan tablót fest erről a 133 napról, amelyen a nagyívű történések mellett a mindennapok is látszanak”, írtuk róla. És az sem mellékes, hogy azon történészek közé tartozik, akik egy szépíró képességével formázzák és alakítják a mondataikat, vagyis nem csupán tömény históriát, de igazi olvasmányélményt is kapunk a 2021-es év legjobb történelmi könyvétől. A szerzővel itt olvashat interjút.
