Szeptemberi TOP 5 | Könyvterasz
Nem volt könnyű dolgunk, bár tényleg nem szeretném a listakészítők szokásos panaszaival kezdeni. Ha a számtan valamilyen csodája folytán az első ötbe hét vagy nyolc cím is befért volna, akkor most nyugodtabb lennénk a szeptemberi listával kapcsolatban. De nem ez volt a szempont. És így viszont igen erős lett a legjobbak mezőnye.
Irodalom
Nehéz, nagyon nehéz volt kihagyni Jenei László 1936 nyarán játszódó, bonyolult szövésű regényét (Bódultak, Jelenkor), Jászberényi Sándor várva várt harmadik novellás kötetét (A varjúkirály, Kalligram) vagy Nyerges Gábor Ádám hosszan érlelt művét (Mire ez a nap véget ér, Prae).
Az irodalmi lista irodalmi aranyérmét – sportnyelven szólva – magabiztosan hozta el Térey János megrázó és tűpontos memoárja (Boldogh-ház, Kétmalom utca; Jelenkor). Ha valaki arra gyanakszik, hogy a tragédia, a szerző korai halála emelte őt a legjobbak élére, annak azt javasoljuk, hogy olvassa el a szüleiről, költővé válásáról és a szülővárosáról szóló dokumentumregény első fejezetét. Ritka erős kezdés! Persze az egyre terebélyesedő hiány már belopózott a mondatok mögé, súlyosabb és drámaibb erőt adva neki, de meggyőződésünk, hogy eredeti, hiánytalan formájában is ott lett volna a legjelentősebb művek között. (A memoárról és a hagyaték további sorsáról, a Libri Kiadói Csoport igazgatója, Sárközy Bence beszélt lapunknak.) A második helyet az idén már második prózai művével jelentkező (e tekintetben ne keressenek semmilyen számmisztikát) Háy János műve (A cégvezető, Európa) foglalta el. Kritikusunk véleménye szerint: „Egy regénynek olyannak kell lennie, hogy az olvasó utána azt érezze, hogy ebben kábé benne volt minden, amit a világból látni akart. Még több is annál. A cégvezető ilyen.” A regényről a szerző is nyilatkozott nekünk, itt olvashatják.
Szaniszló Judit első regényével (Leli élete, Magvető) beváltotta a Petri-díjas első kötetének szinte valamennyi ígéretét. Írói hangja visszafogottabb lett, miközben a kísérletezés megmaradt, egyéni hangja pedig mélyült, tisztult. A negyedik helyre Vámos Miklós új regénye (Dunapest, Atheneaum) futott be. Kritikusunk a következőképpen írt róla: „Ha mindenáron jelzőt akarunk hozzácsapni, mondjuk bátran azt, hogy a Dunapest jó regény. Arról szól, hogyan fonják az emberi sorsok szövevényes szálait az érzelmek, a kapcsolatok és a történelem. Nem is a cselekmény a lényeg, hanem a találkozási pontok a múlt (félmúlt) és a jelen, de még inkább az emberek, férfiak és nők között.” (A szerzővel készített beszélgetés itt olvasható.) A lista utolsó helyét Orcsik Roland ötödik verseskötete (Legalja, Kalligram) csípte el. „Szükségünk lehet olyan életpillanatokra, ahonnan beláthatóak a korábbi állomások. Egy gyerek születése, egy szomszéd ház lebontása, egy távoli világba történő utazás, egy temetőkapun kisétáló, majd oda visszasétáló őz – ezek igazi költészetpillanatok, de azért, mert egyben meghatározó életpillanatok is – írta a könyvről kritikusunk.
Világirodalom
Talán ezen a listán lehetett volna a legtöbb holtverseny. Az első három helyezett között szinte csak leheletnyi különbség van. A harmadik helyet a rejtőzködő szerző, Elena Ferrante új, immár a tetralógián kívüli nápolyi regénye (A felnőttek hazug élete, Park) csípte el, melyben egy kamaszlány ered vélt csúnyasága nyomába, és persze különös családi titkokra bukkan. A hazájában – de immár külföldön is – sikert sikerre halmozó tatár származású orosz írónő, Guzel Jahina igencsak várt második regénye (A Volga gyermekei, Helikon) az úgynevezett volganémetek, Katalin cárnő hívó szavára betelepedő német kolónia végnapjait eleveníti fel a második helyen. Az első hely a kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb alakjáé lett végül, akit eddig nem is nagyon ismerhetett a magyar olvasóközönség. Annie Ernaux kisregénye (Lányregény, Magvető) a szüzesség elvesztésének fájdalmas és nem ritkán reménytelennek látszó stációit járja végig. „Szókimondóan kemény és túlcsorduló érzelgősségektől mentes, kellő tárgyilagossággal átitatott, ugyanakkor végig nyugtalanító és elfojtásoktól fűtött szöveg” – állapította meg a könyvről kritikusunk.
A lista másik felét Amerika legnépszerűbb költője, Billy Collins és az ő derűs, közérthető költészete foglalta el (Az a baj a költészettel, Jelenkor). Kőrizs Imre hiánypótló válogatása (hiszen eddig jobbára csak néhány versét olvashattuk magyarul) igazi ünnep a verseket, csattanós verstörténeteket kedvelőknek – be is futott a negyedi helyre. Anna Burns komor színű regénye (Tejes, Scolar) már egy egészen más világot jelenít meg: a hetvenes évekbeli Észak-Írországot, amelyet átléphetetlen határok szabdalnak fel, és amelyben még a politikailag jó és rossz vaj között is különbséget tesznek. Ilyen szempontból Man Booker-díjas regény a magyar olvasók számára sem lesz ismeretlen, amikor a megosztottság ott már véres hétköznapjairól beszél.
Történelem
Nagy András magyar kutatóként elsőként dolgozhatta fel az ENSZ eddig titkosított dossziéit 1956, illetve az azt követő évek magyar bel- és külpolitikájával kapcsolatban. Megdöbbentő eredményei alapján új nézőpont tárulhat fel az olvasó előtt a 20. század második felének értelmezéséhez, nem csoda hát ha az ő könyve (Halálos együttérzés, Kossuth) foglalja el a kategória első helyét. (Kritikusunk ITT írt róla igen alapos elemzést.) Márkus Beáta könyve („Csak egy csepp német vér”, Kronosz) a köznyelvben csak malenkij robotként ismert eseménysorozatot vizsgálta. Bár a Vörös Hadsereg rendelte el a deportálásokat, a magyar lakosság és infrastruktúra szolgáltatta ki nekik több tízezer civil honfitársukat. A tanulmány a miértekre és a hogyanokra ad részletes magyarázatot listánk második helyén.
Nem a nagyívű háborúk és kontinenseket megrázó események, hanem a mindennapok históriája felől közelít Czingel Szilvia férfiak számára is kimondottan ajánlott, élvezetes stílusban megírt összefoglalója (A női test alakváltozatai 1880–1845, Jaffa). Nem csupán a viselet, a női ideál és szerepek átalakulását követi, de részletesen elemzi Magyarország első szépségkirálynő-választását is, annak nem kívánatos politikai következményeivel. A Kódjátszma című film alapján már úgy vélhetjük, mindent tudunk az Enigma feltöréséről. Ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk. Dermot Turing (igen, Alan Turing unokaöccse) izgalmas és új forrásokon alapuló könyvében (X, Y, Z – Az Enigma feltörésének igaz története, Typotex) viszont szinte minden részlet feltárul a háborút évekkel lerövidítő akcióról, franciák, britek és a lengyelek összefogásáról. Wisinger István szerencsére nem hagyta abba dokumentumregényeinek sorát: Neumann János és Szent-Györgyi Albert után most a sajtómágnás, Joseph Pulitzer (Pulitzer József) életét rekonstruálja a maga érdekfeszítő módján (Pulitzer, Atheneaum). És ez elég is volt a listánk ötödik helyéhez!
Gyerekeknek
A gyerekeknek szóló szeptemberi könyvválogatásunk élére Linn Skåber kamaszmonológokat összegyűjtő kötete (A szívem egy bezárt bódé, Scolar) került. Mind a szöveg, mind Lisa Aisato illusztrációi olyan kifejezőek, fájdalmasak, empatikusak és humorosak, hogy azonnal magával ragadja az olvasót. Ez az a könyv, amelyet egy felnőttnek is érdemes elolvasnia: akárhány éves, magára fog ismerni benne. Zalka Csenge Virág új mesekönyve (A kalóz királylány, Móra) a második helyre futott be. A világ minden tájáról összegyűjtött népmesék üzenete ugyanaz: a lányok és a fiúk sokfélék. Félénkek, bátrak, kedvesek, undokok, és még sorolhatnánk. De ha összefognak (és miért ne tennék?), akkor képesek leküzdeni minden akadályt. Mesés izgalmak Zalka tolmácsolásában, a tőle megszokott oldott, bensőséges stílusban. A könyvet Herbszt László grafikusművész időben és régióban is a mesékhez passzoló illusztrációi teszik még különlegesebbé.
Az elmúlt fél évszázad legnagyobb zeneszerzőit és műveit rendhagyó módon bemutató, Tim Lihoreau és Sam Jackson által írt kalauz (Fantasztikus klasszikusok, HVG Könyvek) a harmadik helyezettünk. A meseszerűen illusztrált könyvet gazdag infografikák kísérik. A QR-kóddal aktiválható vagy a kiadó honlapjáról letölthető, a Pannon Filharmonikusok tolmácsolásában felhangzó zeneművek egyszerűen letehetetlenné teszik a bédekkert. Már a legkisebb kortól is ajánljuk! Tóth Krisztina új verseskötete (Kígyóuborka, Manó Könyvek) Szalma Edit szívmelengető illusztrációival a negyedik helyet foglalta el. Az első hallásra megszerethető versek sok humorral és bájjal lopják magukat a szívünkbe. A kicsik égető problémáin kívül (fogváltás, nyaralás, édességevés) megismerhetjük a denevérek és a jegesmedvék életének egy-egy pillanatát is. Anita Ganeri könyve (Csillagok meséi, Móra) Andy Wilx gyönyörű illusztrációinak segítségével meséli el nekünk az emberiség mítoszait a csillagképeken keresztül. Aki elolvassa, annak egészen mást jelent majd az éjszakai mennybolt, mint korábban bármikor.
